RADIOSITE Fórum

  • 89.5 Music Fm

 #181467  Szerző: tomee
 
Én nem bízok az emberek józan eszében, és pont ezt tartom az egyik legnagyobb kerékkötőjének a változások megindításának, hogy mindenki érzelmi (!) alapon értelmez dolgokat maga körül. "szerettem ezt a rádiót, mert a kisfiammal együtt hallgattam, ott voltatok velem, mikor mandulaműtétem volt" Oké... Ezek nagyon kedves történetek, de nem ettől üzemel egy rádió.

Arról sehol egy árva szó sincsen a kommentárok között, hogy ez a rádió miért jött létre (már senki nem is emlékszik rá), és hogy milyen körülmények között szűnt meg. Még a párhuzam felismerése sincs meg a Danubius/Sláger/Class megszűnése és ez között. Az se lett hallgatói szinten felfogva, hogy ez a rádió 2015 óta nem tartozott a kiváltságos rádiók közé, ezért a Class megszűnése után már borítékolható volt ennek is a megszűnése.

Itt azzal van a gond, hogy a cuki kiskutyás képek kipakolása, meg az ölelkezős képek számítanak alapvetésnek, és minden, ami ténylegesen befolyásolja egy rádiónak a működését, azt huszadrangú dolognak számít. Mert az ehhez képest száraz, és unalmas téma. Pedig ezeknek a dolgoknak a megértésével lehetne egyáltalán bármilyen jellegű változást előidézni.
 #181466  Szerző: Rebroadcaster
 
tomee írta: 2019.02.08. 09:01 Az az igazság, hogy mostanra már mindenkinek lett egy olyan sztorija, amikor a kedvenc rádióját megszüntették. :) Magam részéről annak idején a Deejay meg a Roxy jobban fájt, bár az is igaz, hogy kamasz gyerek voltam, és még mást tartottam fontosnak az életemben... De azt már akkor is felfogtam, vállalkozói szinten mennyire gyengék voltak, és hogy az "örömrádiózás" csak síráshoz vezet a végén, a hallgatók meg a készítők közötti szeretet nem fog megmenteni egy üzleti vállalkozást sem, hiába végtelenül erős ez az érzés.

Nekem az már speciel kicsit sok, hogy elméletben felelős, talán gyerekeket is nevelő, felnőtt emberek zokognak úgy sms-ekben egy rádió megszűnésén, mintha amúgy napi szinten nem történnének olyan dolgok a közéletben, amik speciel ténylegesen hatással vannak a mindennapi életükre, esetleg hosszútávú jövőkép tekintetében is, de ők egyedül egy kereskedelmi rádió elhallgattatásában érzékelik azt, hogy ezzel az egész rendszerrel évek óta baromra nagy gond van.

Kiss Anikónak is tetszett a monológja, hogy az utolsó években már "erős ellenszélben, piaci alapon (tejóég!!!)kellett helytállniuk, mégis helytálltak". Mintha ennek amúgy nem így lenne természetes a működése. De mérhető-e egy rádió tényleges sikere abban, hogy van egy 700 ezres facebook követői száma (mennyi abból az aktív felhasználó?) vagy, hogy mit is számít az hallgatottsági szempontból, (amiről ugye tudjuk, hogy kb. csak ez számít) hogy időnként részt vettek jótékonysági eseményekben?!

Szóval én úgy gondolom, hogy igen, jó szándékú, szeretetreméltó, emlékezetes csapat volt, ami sok kellemes és boldog pillanatot hozott a hallgatóknak, és nem kis űrt hagy majd maga után. De az sosem fog működni csúnya megszűnések nélkül, hogy amikor nagyobb emberek kegyéből vagyunk megkülönböztetett helyzetben, akkor nagyon szalad a szekér, de onnantól kezdve, hogy saját talpon kell megélni, már veszélyeztetve van az egész rádió működése.

Szerintem lehetett mérni. Viszont nem lehet állandóan az az üzenet, hogy kitartó munkával és belefektetett szaktudással, energiával nem lehet tartósan sikereket elérni. Sőt! Semmit sem! Sajnos amit ma mutat a " rádiós piac" és nem véletlenül tettem idézőjelbe az kiábrándító. Vagy történni fog egy teljes reform egyszer a területet illetően vagy marad az egész egy nagy fekete domb, ahol Döbrögik mellett kis és nagykakasok rugdossák a szemetet. Nagyon bízom az emberek józan eszében! Gyökeres változás kell...
 #181462  Szerző: tomee
 
Az az igazság, hogy mostanra már mindenkinek lett egy olyan sztorija, amikor a kedvenc rádióját megszüntették. :) Magam részéről annak idején a Deejay meg a Roxy jobban fájt, bár az is igaz, hogy kamasz gyerek voltam, és még mást tartottam fontosnak az életemben... De azt már akkor is felfogtam, vállalkozói szinten mennyire gyengék voltak, és hogy az "örömrádiózás" csak síráshoz vezet a végén, a hallgatók meg a készítők közötti szeretet nem fog megmenteni egy üzleti vállalkozást sem, hiába végtelenül erős ez az érzés.

Nekem az már speciel kicsit sok, hogy elméletben felelős, talán gyerekeket is nevelő, felnőtt emberek zokognak úgy sms-ekben egy rádió megszűnésén, mintha amúgy napi szinten nem történnének olyan dolgok a közéletben, amik speciel ténylegesen hatással vannak a mindennapi életükre, esetleg hosszútávú jövőkép tekintetében is, de ők egyedül egy kereskedelmi rádió elhallgattatásában érzékelik azt, hogy ezzel az egész rendszerrel évek óta baromra nagy gond van.

Kiss Anikónak is tetszett a monológja, hogy az utolsó években már "erős ellenszélben, piaci alapon (tejóég!!!)kellett helytállniuk, mégis helytálltak". Mintha ennek amúgy nem így lenne természetes a működése. De mérhető-e egy rádió tényleges sikere abban, hogy van egy 700 ezres facebook követői száma (mennyi abból az aktív felhasználó?) vagy, hogy mit is számít az hallgatottsági szempontból, (amiről ugye tudjuk, hogy kb. csak ez számít) hogy időnként részt vettek jótékonysági eseményekben?!

Szóval én úgy gondolom, hogy igen, jó szándékú, szeretetreméltó, emlékezetes csapat volt, ami sok kellemes és boldog pillanatot hozott a hallgatóknak, és nem kis űrt hagy majd maga után. De az sosem fog működni csúnya megszűnések nélkül, hogy amikor nagyobb emberek kegyéből vagyunk megkülönböztetett helyzetben, akkor nagyon szalad a szekér, de onnantól kezdve, hogy saját talpon kell megélni, már veszélyeztetve van az egész rádió működése.
 #181459  Szerző: LewyDee
 
Ez egy jó rádió volt, közösséget teremtett.

De ne felejtsük el nem ez az első rádió ami megszűnik. A Rádió DeeJay 2006-os megszűnése sokkal nagyobb űrt hagyott maga után, majd követte a ROXY 2011-es kivérzése, manapság már annyi alternatíva van (korlátlan mobilnet, Youtube, AppleMusic, Spotify, stb)

De azt sem szabad elfelejteni, hogy a Rádió 1 2012-es megszűnésekor (hatalom által megszűntetetve) indult a Music FM az akkori kegyeltként.

Kívánom a Music FM-nek, hogy sikerüljön úgy összeszednie magát, mint a Rádió 1-nek, amely más tulajdonossal, de lényegében ugyanazzal a stábbal állt újra össze, és ott tudták folytatni ahol 2012-ben abbahagyták.
 #181457  Szerző: knoskamatee
 
Reggelre feltöltöm az utolsó pár órát.
Addig siratom és végleg elengedem...

Moderálva.

Bocsi, de ezt itt tényleg ne.

n.


RIP 2012-2019 :( :wailing:
 #181456  Szerző: szabogabor10
 
Itt ülök egy helyben, és nem térek magamhoz egyszerűen. :wailing:
Rengeteg emlékem fűződik ehhez a rádióhoz.
 #181455  Szerző: Marcii
 
Rossz látni,hogy a Music FM a topiktemetőben van :wailing:
 #181453  Szerző: noartist
 
Nem... egyáltalán nem volt még nehéz semmit sem áthelyezni a topiktemetőbe, mint ezt. Harmadjára sikerült, kétszer teljesen mást nyomkodtam véletlen.

Fiúk-lányok, ha olvassátok ezt most! Tényleg, nagyon-nagyon köszönjük! Igen, néha kritikus voltam, amikor adáscsend, vagy baki volt, de ez a Ti érdemeiteket nem csorbítja. Biztos vagyok benne, hogy létszámhiány is közrejátszott ebben, és Ti mindent megtettetek. Minden műsorotok egyedi és profi volt!

És engedjétek meg, hogy külön kiemeljem Fittikémet, aki annyit tett a hallgatókért, a hátrányos helyzetűekért (egyik karácsony alkalmával volt egy ilyen akció, amibe magam is belekönnyeztem), hogy azt leírni is nehéz. Nem mellesleg egy olyan formátumot vitt sikerre hazánkban, amilyenre egyik másik rádiónak sem volt válasza mai napig.

Írhatnék kisregényt, de talán itt most meghúzom a határt. Sokadjára is, mindenkinek, aki ott dolgozott: Köszönjük!
  • 1
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
  • 565