RADIOSITE Fórum

  • A rádiós piac

 #136720  Szerző: Kovi02
 
Pasa írta: Remélem, idén is csinálhatok ott jó kis bandscant... :)
Csinálok én :D
 #136718  Szerző: Glenn
 
Mint 30 éve Bácskában gyakran rádiót tekergető, és a téma iránt érdeklődő, elmondom a (szerintem legvalószínűbb) okokat.
1: Jugoszláviában a 70-es évek eleje óta liberális a médiapolitika, na nem politikai, hanem mennyiségi értelemben. Már akkoriban élveztem ott rádiót hallgatni. Kis településeken is 6-7 adó volt minimum vehető. Ennek ma az a jelentősége, hogy - velünk ellentétben - hagyománya van a rádióhallgatásnak. Ma mindenütt van internet, általában nem is lassú, mégsem hallgatnak még a fiatalok sem netrádiót (illetve csak kismértékben).
2: A médiaszolgáltatók fizetnivalói töredéke az itthoniaknak. Így pár ezres községekben is megél a helyi rádió a zöldséges bolt, benzinkút, kocsma hirdetéseiből.
3: A kötelező vállalások töredékei az itthoniaknak. Alig korlátozzák a reklámidőt, és még bemondani sem kötelező. Lemehet egy szál reklám is zene közben akár. Kötelező szövegarány sincs, stb.
4: Napjainkban kezd csak igazán terjedni falvakban is a kábeltévé. Mivel a televíziót is sok esetben éterből nézik, ez "viszi magával" a rádiózási szokásokat is.
Egy szó, mint száz, majdnem akkora médiaparadicsom van most ott, mint az olaszoknál. Nagyobb városokban virágzik a kalózrádiózás is.
Az is igaz ugyanakkor, hogy Európa felé orientálódva lassan szigorít a médiahatóság, de biztos, hogy odáig nem fognak süllyedni, ahol most mi vagyunk. Remélem, idén is csinálhatok ott jó kis bandscant... :)
 #136714  Szerző: frekivadasz
 
admin írta:na és ez?
http://radiomap.eu/it/milano
Ilyenkor lehet röhögni jót azon, hogy nincs több szabad frekvencia. A sok egyéb baromság mellett ez is érv szokott lenni.
 #136712  Szerző: markfelt
 
vannak merészebb elméleteim is:

- magyarországon a központi hírszolgáltatás a cél, melynek feltétele az ellenőrizhetőség. minél több a helyi szereplő, annál nehezebb kontrollálni, hogy mi álljon a hírblokkokban (de kiemelendő, hogy 2010 előtt is több rádió volt szerbiában településenként, mint itthon)
- csak a tűzközeliek kaphatnak frekvenciát és se az azonos politikai körökhöz húzó rádiós összefogás (nevezzük egyenlőknél egyenlőbb beltenyészetnek), se a szintén azonos politikai körökhöz húzó médiahatóság nem engedi, hogy ez változzon
- szerbiában is lehet, hogy a politika irányítja a piacot: cél a "nyugatiasítás", már ami az értékeket, ideológiát illeti, mert ebben látják a felzárkózás kulcsát. ezt, a fogyasztói társadalom beindítását és a liberális térnyerést szórakoztató elektronikus médiumokon keresztül lehet elérni, és ennek legolcsóbb formája a rádió
- egyszerűbb és logikusabb feltételezés, hogy mivel a kínálat nagy, tradicionálisan magasabb a rádióhallgatottság, mint itthon, és a hirdetők is jobban bíznak ebben a felületben

egy tény, a piacot később kezdték el leszabályozni, mint nálunk.

na és ez?
http://radiomap.eu/it/milano
 #136709  Szerző: markfelt
 
meg kéne hallgatni 1-2 szerb rádióvezetőt erről. szerintem egyébként minimális náluk a koncessziós díj és nincs ennyi kábelcsatorna, ami "rádió áron" kínálja a felületeit. de az is lehet, hogy nem mennek olyan jól, mint amilyennek tűnik.

lehet kulturális, tradicionális eredetű is az ok, japánban pl. alig vannak rádiók, pedig ott a gazdaság igen erős. ott az autókban is évek óta tévét néznek.
 #136707  Szerző: molnarb
 
Tegnap Szerbiában voltam. Folyamatosan tekergettem a rádiót.

Az értintett városok:
Novi Sad - 262.856 fő
Szabadka - 141.554 fő
Zenta - 18.704 fő

Az országosokat most ne nézzük egyik városban se, hiszen az állami média és a nagyobb hálózatok (pl. Index, Prvi, AS FM) mindháromban fogható. Bár hozzáteszem eleve izgalmas, hogy az országos választék milyen gazdag. A közmédia rádióin kívül maszek hálózatok is üzemelnek ez már eleve felvetne idehaza egy kérdést, hogy ilyen itt miért nincs, de egy szóval el lehet intézni: Politika.

A másik ami egy érdekesebb kérdés lehet, hogy Novi Sad-on kb. 5 helyit, Szabadkán 4-et, Zentán 2-t fogtam hirtelen (most tekintsünk el a tényleges választéktól, lehet ennél több van, nem ez a lényeges most a felvetésemben, illetve a kalózokat és a barkács helyi adókat most ne nézzük). Valamennyi városban azon törtem a fejem, hogy ők mit csinálnak jobban vagy máshogy, hozzánk képest, hogy egy Zenta méretű városban 2 helyi adó meg tud élni, vagy legalábbis üzemelni tud legálisan? Egy Szeged vagy egy Debrecen lakosságú Szabadkán, miként él el vígan egymás mellett 4 helyi adó? Ezek évek óta működő állomások, nekik is van fizetnivalójuk, ha nagyon nem menne, bedőlne ugyanúgy, mint idehaza.

Most tekintsünk el a politikától, mert itthon azért nincs ekkora választék, mert az utóbbi években minden nagyobb városban igyekeznek leszűkíteni a kínálatot 1 szem helyi kereskedelmire, amit megkap egy kormányközeli, de mindenképp jobboldali kapcsolatokkal rendelkező cég és maradék frekvenciák vagy ki se íródnak, vagy közösségi rádióként mennek veszendőbe. Sokszor halljuk érvként, hogy nem jó, hogy sok helyi rádió van, mert a "tortát" már nehéz többfelé osztani. A Szerbeknek miért sikerül? Nekünk miért nem? Gyorsan hozzá is tenném, hogy mindegyik városban van 1 vagy 2 adó, ami minőségileg vagy akár hangzásban nem éppen valami fényes, de megél, működik, reklámot és műsort sugároz... hogyan?

Az internet már náluk sem egy ritka dolog, elérhető áron van, a mobilhálózat is fejlődésben, technikailag nincsenek már lemaradva fényévekkel, mint. pl. a 2000-es évek elején. Tekintsünk el, a Magyarországhoz közeli, Vajdaság északi részén tapasztalható rádióktól, mert azok többsége valóban röhej, de ezekben a városokban van választási lehetőség, többségük nem is szól rosszul, mi több van 1-2 kimondottan profi. De most nem is a tartalmon van a hangsúly, hanem, hogy mégis mit tudnak az ottani rádiók vagy a hallgatók, hogy ekkora településeken elbír a piac ekkora választékot? Mert ezek alapján egy jót nevetek a kifogáson, hogy nem merik jobban felosztani a piacot itthon, új szereplők engedésével a helyi frekikre. Vagy korábban, amíg jellemzően többszereplős volt majdnem minden városban a helyi rádiós piac (tudom, valahol még most is az, de akkor nem érti a bejegyzésem lényegét), mit csináltunk rosszul, hogy pengeélen táncolt a szereplők jelentős százaléka vagy akár rádiók dőltek be?
 #136663  Szerző: markfelt
 
tehát akkor konkrétan te a kisközösségi rádiós formát hiányolod. nem ugyanaz a kettő.
 #136659  Szerző: forlife70
 
admin írta: megröhögtetnélek: kettő is van, az egyiknek lánchíd, a másiknak európa a neve
illetve ott volt régen a mi, de ők nem tudtak olyan szabadon működni frekvencián, mint ahogy szerettek volna.
Picit félreérthető volt a kérdésem, nyilván Te szó szerint értelmezted.
Az világos, hogy sem az Európa, sem a Lánchíd nem klasszik közösségi rendszerű rádióként működik. Mindkettő hatalmas területeket lefed (vagy manapság menő szóhasználattal: több járásnyit), még Szeged mellett sok más város (nem falu!) is hallgathatja őket. Az Európa annyival keni neki, mint a kecskeméti Gong, ami azért helyi rádiónak nem rossz... Továbbá, ezek hálózatos adók, Szegedhez (azaz a "teljes szegediséghez") annyi közük van, mint budapesti chr rádiónak a szilveszteri buliszervezéshez (természetesen a szerződésben előírt helyi jellegű teljesítéseket betartva)...

Elrontottam a kérdésfeltevést, mert nem utaltam arra, hogy olyasmi közösségi médiumra gondolok, mint az előző posztban is említett Smile. Olyanra, amit hallgat is valaki, nem csak van egy frekvenciája. A Lánchíd és az Európa egy bizonyos gondolkodási közösség igényeit elégíti ki (így teljesülhet is a közösségi jelleg), azonban egy hagyományosan egyetemista városban, ahol a lélekszámhoz viszonyított életkor szerinti megoszlás hihetetlen jó arányokat mutat (értsd: marha sok a fiatal), nem hiszem, hogy nem lenne igény olyan közösségi médiumra, amely kifejezetten a városnak szól, nem csak egy szelete egy talk&news hálózatnak. Ezt úgy értem, hogy szóljon jó zene, amit meghallgat a 20 éves Lacika is, majd a jó zenék mellett másfél percben meghallgatja a reklámot, melynek hatására azonnal követelni fogja apukájától a Deákos bankókat az új iPhone-ra, a további másfél perc hatására meg Marika kéri a pénzt a pláza túrához. A közösségi jelleg felmutatása pedig retorika kérdése.
 #136657  Szerző: markfelt
 
forlife70 írta:Hello,
derült égből a kérdés:

Miért nincs Szegednek közösségi rádiója?
megröhögtetnélek: kettő is van, az egyiknek lánchíd, a másiknak európa a neve
illetve ott volt régen a mi, de ők nem tudtak olyan szabadon működni frekvencián, mint ahogy szerettek volna.
 #136656  Szerző: forlife70
 
Hello,
derült égből a kérdés:

Miért nincs Szegednek közösségi rádiója?

Sokszor olvastam/hallottam/tapasztaltam sok mindent ezzel kapcsolatban. Az érthető, hogy FM kereskedelmi nincs más a 88-on kívül, a releváns frekvenciát vitte a Lánchíd, meg hát kereskedelmi rádiónak lenni Szegeden amúgy is necces, gondoljunk csak mindenféle Média6-ra és satöbbi. Nehéz meglenni, na.

Van viszont egy Szegednél kisebb Székesfehérvárunk, tele közösségi adásokkal, Miskolcon is meg sok más városban burjánzik ez a médium típus, Szegeden mi tart vissza és kicsodát egy ilyen projekttől? Ha egy Félegyháza nagyságú városban megél a Smile és közösségi rádiókhoz képest nem is akármilyen elszántsággal és sikerekkel, akkor ez mért nem lehetséges egy majd 200 ezres településen? Konkurencia? Politika? Pénz? Vagy nem lenne megoldható a város nagyobb szeletének beszórása? Mi a helyzet a szegedi közösségi törekvésekkel?
Ha kínos lenne a válasz, szerintem megoldható ez virágnyelven is :)
  • 1
  • 109
  • 110
  • 111
  • 112
  • 113
  • 192