Sejtettem, h. kacsa, de amikor -az ebben a témában kedvenc íróm- Nemere István nevét megláttam a cikk alján szerzőként, már teljes bizonyossággal tudom, hogy kitaláció az egész. De, jól hangzik!
Érdekességek, régiségek
Ha ott alul a felvételt meghallgatjátok, én gyakorlatilag ugyanezt hallom LW sávon, persze 150-től kb. 280 kHz-ig, a vevőm pedig 400 kHz-ig is tud venni, de ott bezzeg, ahol nincs adás, ez nem hallatszik. Elég idegesítő, ezért is DX-elek keveset hosszúhullámon. Sejtettem, hogy a hálózati áram okozza, mert nemrég volt egy áramszünet, és mindaddig, míg vissza nem jött az áram, tiszta volt a vétel az LW-sávban.Pasa írta:http://hu.wikipedia.org/wiki/Orosz_fakop%C3%A1ncs
Így jobb...
Talán külső antennával kéne megpróbálnom, akkor a jel/zaj arány csak másképp alakul...
"Az adó teljesítményére különböző becslések vannak 2 és 40 MW között."mgabor írta:http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernobil%E2%80%932
http://pripyat.com/ru/internet_photo/chernobyl_2/1/
kis aranyos
Ez már egészségügyileg is káros! -volt.
Reméljük, ma nincsenek ilyenek (használatban).
frekvenciafüggőcsokie írta:A Kapcsolat című film jut eszembe erről.
Amúgy az hogy lehet hogy a rövidhullámú jelek így "felfekszenek" az ionoszférára, az ultrarövid meg nem? Úgy értem hogy a rövidhullám az kontinenseket le tud fedni, az ultrarövid meg max 100-200 km-t.
A Kapcsolat című film jut eszembe erről.
Amúgy az hogy lehet hogy a rövidhullámú jelek így "felfekszenek" az ionoszférára, az ultrarövid meg nem? Úgy értem hogy a rövidhullám az kontinenseket le tud fedni, az ultrarövid meg max 100-200 km-t.
Amúgy az hogy lehet hogy a rövidhullámú jelek így "felfekszenek" az ionoszférára, az ultrarövid meg nem? Úgy értem hogy a rövidhullám az kontinenseket le tud fedni, az ultrarövid meg max 100-200 km-t.
Álmok és tervek nélkül lehet élni, de nem érdemes...
