AZ IONOSZFÉRIKUS TERJEDÉS
A földfelszíntől számított 80-120 km magasságban helyezkedik el az a réteg, amelyet ionoszférának nevezünk. Ebben alakulhat ki különböző hatásokra az E-sporadic felhő vagy réteg, amely mintegy tükörként viselkedve veri vissza a világűr felé terjedő hullámokat, az általunk tárgyalt sáv (FM2 88...108 MHz) hullámait is. A visszaverődő hullámokat hívjuk térhullámnak. Korábban megjelent kiadványokban olvashatunk olyan értekezéseket, hogy a mi frekvenciatartományunkban sugárzó adók adásai térhullámok útján nem terjednek, áthatolnak az ionoszférán, az E-rétegen is, és elvesznek az űrben. Ez az elmélet szerencsére megdőlt, bár tény, hogy az E-sporadic nem olyan kiváló tükör a mi esetünkben, mint mondjuk alacsonyabb frevenciák esetén a tévé-DX-erek számára, vagy a rövidhullámú (SWDX, HAM) DX-ingben. E-sporadic jelenség tehát az FM-sávban ritkábban jelentkezik, és csak nagyon szerencsés esetben alakul ki az ún. dupla ugrás, azaz a térhullám kétszeres visszaverődése az ionoszféráról. (Ha a földfelszínre lecsapódó és onnan újra visszaverődő jel újra az ionoszférába érve ismét egy E-sporadic felhőbe ütközik, arról megint lecsapódik és egy újabb még távolibb helyen éri el a talajt. Míg a szimpla esetekben 1000-2000 km-re lévő állomások jeleit vehetjük, addig a dupla ugrásnál 3000 km-es távolságról is lehetséges a vételezés. A vétel minden esetben fade jelenséggel fut fel, olykor csak néhány másodpercig, néha akár hosszú percekig hallható, az E-sporadic réteg erősségétől vagy mozgásától függően. Közben is gyakoriak a fadinges ingadozások, esetenként tökéletes sztereó kierősödéseket vagy teljes elnémulásokat tapasztalhatunk. Gyakori jelenség, hogy egy adott frekvencián két vagy akár több állomás is beterjed egyszerre és küzd egymással. Egyszer az egyik kierősödése tapasztalható, máskor a másik kerülhet ilyen helyzetbe. Sokszor helyi állomások vételében is jelentős zavart okozhat egy beterjedő nagy távolságú vétel, ilyenkor érdemes az adott frekvencia melletti helyeken várakozni, hátha ott tisztán kihallható lesz a távoli
állomás és lehetségessé válik az identifikáció (beazonosítás; továbbiakban = ID).
Ezekben az estekben nem sok múlik a mi tehetségünkön, vevőkészülékünkön vagy az antennánkon, amelyet az erős terjedés szinte lever ilyenkor az árbocáról. Szerencsénknek lesz inkább nagy szerepe, hogy éppen az adott frekvencián parkolunk-e vagy sem a megfelelő pillanatban. (Ha rendelkezünk nagyobb nyereségű antennával, akkor ionoszférikus terjedés esetén is a venni kívánt irány felé fordulva érhetjük el a legnagyobb eredményeket.) Az ID-hez is szerencse kell, de itt már tudásunk, illetve felszereltségünk is szerephez jut. (Ha van RDS beépítve a vevőkészülékünkbe, amely néhány pillanat alatt kijelzi az állomás nevét, abban az esetben hogy ha az sugároz ilyen jeleket. Ezek a vevőkészülékek meglehetősen drágák, de lehet vásárolni meglévő készülékünkhöz komplett RDS-dekódert, melynek az ára szintén borsos /10.000/ és csak ritkán kapható a Conrad Electronics üzletében.) Ha szerencsések vagyunk, az éppen beterjedő állomás műsorából nemcsak egy zeneszámot csípünk el, hanem valami beszédet is, melynek
nyelvéből már egyértelműen következtethetünk az állomás hazájára. Szerencsére az FM kereskedelmi rádiók nagyon szeretik gyakorta önreklámozni magukat, tehát úgy 10-15 percenként hallhatunk valami olyan inzertet, amelyben szerepel az állomás neve, jól kihangsúlyozott helyzetben. Amennyiben van egész Európára kiterjedő, friss DX kézikönyvünk az FM-sávra, az ID már RDS nélkül is azonnal létrehozható ebben az esetben. Ilyen kiadványt hazánkban nem adtak és nem is adnak ki. De honlapunk link.htm-jén találhatunk olyan finn oldalt, ahol erről tudomást szerezhetünk, illetve megvásárolhatjuk azt. Tudomásom szerint németek is készítenek ilyen adatbázisokat, de egyéb FMDX honlapokról is bőséges információkhoz juthatunk, ha van türelmünk egy alaposabb surfinghez. Sok esetben (helyi rádiók) az állomás neve megegyezik a sugárzás helyével, így a Világatlasz alfabetikus mutatója is alapvető segítsége a DX-ernek az ID meghatározásában. Az E-sporadic réteg kialakulásának több oka van. Függ a napsugárzás mennyiségétől, és a
napfolttevékenységtől is. Jellemzően május és szeptember között számíthatunk ilyen terjedésre, de nagyon kivételes esetekben előfordulhat a téli hónapokban is.
Dabis Balázs Silvius
forrás: Hullámvadász