Ide akartam kilyukadni: vannak félrevezető szerződések, azonban -netes fórumok alapján- a többségük nem ilyen, hanem nagyon is egyértelmű, csak éppen tisztességesen elolvasva nem voltak. Azt pedig minden józanúl gondolkodó ember beláthatja, hogy XY pénzintézet esetlegesen nem egyértelmű szerződése miatt nem lehet az összes többi pénzintézetet is elmarasztalni. Ez nonszensz lenne, még orbániában is. A kormány nem mindenható: a pénzintézetekhez képest nulla potenciállal nem bíró Klubrádiót sem tudták elintéztetni, még bírói itéletek sokaságának a figyelmenkívűl hagyásával sem.
(A Klubrádió helyében én azonnal kártéritési pert indítottam volna az NMHH ellen!)
Predensjog ida vagy oda, minden egyes szerződést külön-külön kell megvizsgálni.
Csak az a szerződés támadható -és kell is lépni ezesetben- amelyik nem felel meg a megkötése idején fennálló jogi szabályozásnak. Amelyik megfelel, az nem támadható és pont.
Aki meg aláírta azokat az "egylapos" szerződéseket, annak meg úgy kell, erre nem lehet mást mondani.
A továbbiakhoz újfennt kell az már egyszer beidézett szerződésszakasz:
"Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és a deviza kamat alakulásától függően változhat.
Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezi, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A Hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Az Adós kijelenti, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának, s vállalja ennek következményeit."
Tehát csak halkan és óvatosan tessék emlegetni a semmissé nyilvánítást, ugyanis a kiemelt szakasz értelmében, ez akár a teljes árfolyamkülönbözet azonnali és egyösszegű aktuálissá válását is jelentheti. (Egyebek mellett erre is felhívta a figyelmet Szász Károly, illetve a PSZÁF!)
A másik, hogy tömeges semmissé nyilvánítás esetén (aminek nem szabad megtörténnie!) az országot finanszírozó nemzetközi hitelezők gondolhatják úgy, hogy Magyarország veszélyes hely a pénzük számára és Ft, illetve államkötvény eladási hullámmal "pillanatok alatt" az egekbe verhetik a Ft árfolyamokat és kis hazánk finanszírozási költségeit is, amit épeszű magyar ember -ha dev-hiteles, ha nem az- nem akarhat.
Itt a Kúria "jó" döntést, illetve állásfoglalást nem tud hozni.. nem irigylem őket: egyik esetben a dev-hitelesek fogják utálni őket, másik esetben a komplett ország mehet rá a döntésükre.
mlaszlo írta:...vannak korrekt szerződések, ami részletesen mindent leír, de ugyanakkor nagyon sok olyan van, amiben szinte semmiről nincs említés. Max. hivatkozik egy ÁSZF-re, ami szintén általános jellegű és az összes hiteltípusra igaz kitételeket, számításokat tartalmaz (amit egy egyetemi tanár ért meg, ugyanis logaritmus és különféle egyéb tudományosnak mondható képleteket ír).