Teljes tévedés, ez nem így van. Egy rádiónak két célcsoportja van, a hallgatók és a hirdetők.
Attól, hogy szerethető rádiót csinál valaki, éppenhogy beszűkíti az elsődleges célcsoportot (hallgatók), mert szerethető rádiót elsősorban úgy lehet csinálni, ha minél jobban kielégíted egy kiválasztott, kicsi réteg igényeit (pl. újdonságokra fogékony, fesztiválzenekarokra fogékony, király utcába heti többször járó, 18-24 éves bölcsészkaros réteg). Minél szélesebb a célcsoport, minél kommerszebb a csatorna, annál többen hallgatják és annál kisebb arányban kötődnek érzelmileg hozzá, hiszen nem "nekik szól", hanem mindenkinek szól. Lényegében kizárja a "szerethető" és a "tömegrádió" egymást egy versenyhelyzetben.
A hirdetők pedig a terméktől függően vagy a kommesz médiafelületet, vagy a szűk, prémium felületet kedvelik, mindenesetre ha komolyan gondolják a kampányt, szükséges, hogy lássák a hallgatottsági kutatás eredményét, és szükséges, hogy jó eredményt hozzon a csatorna a saját hallgatói célcsoportjában. (Vidéken és egyes KKV-knél sajnos elég jellemző, hogy a cég ott szeret hirdetni csakis, amilyen rádiót ő maga is hallgat, de ez most mindegy.)
Hogy érthető legyek: fültágítót jobb a bölcsészkaros rádióban, egy H&M kampányt pedig érdemesebb a kommersz rádióban lefuttatni. Általában persze utóbbi tejel jobban, úgyhogy ha törvény, vagy szerződés nem tiltja, egy épeszű rádiós menedzsment nem fog rétegigényekre rámenni, amíg nincsenek a tömegigények kielégítve. Márpedig egy három-/négyszereplős kereskedelmi rádiós piacon nincsenek.
éjjel mindig 2-3 magyar szám van.
