RADIOSITE.HU | Fórum

mgabor írta:ja, hegytetőről lehet de a beépített környezet nem vág neki oda akkor is?

De odavág picit... ezért ilyenkor jó nyereségű antenna kell, ha már nagyobb teljesítményt nem adtak, meg persze V polarizáció. Viszont a paneltenger mindennek odavág, héccáznyóccáz wattnak is, főleg ha alacsonyról adják. A legjobb az lenne, ha valami lufit fellőnének egy adóval, egy körsugárzóval meg napelemekkel a város fölé.

Mondjuk attól még a panelek földszintje necces lenne.

Fehérváron az öreghegyen megy 1 wattal a FeZen Rádió (102.9) bent a városban a panelok közt szar, de itt nálam 35-kmre szól az 5 elemes yagival (kocsiban Balatonbozsokon is fogni)

ja, hegytetőről lehet de a beépített környezet nem vág neki oda akkor is?

mgabor írta:jó nekik, de egy max. 10 W-os adóteljesítménnyel és 30 m antennamagasság korláttal nem tudom, mennyire reális, már ha betartják a szabályokat. legfeljebb faluban, ahol a templomtorony a legmagasabb és onnan szórnak az egy-két szintes házak közt, de ott meg a félmillió ember nem jön össze
én tévedjek, de budapesti környezetben (máshol nem szedsz össze 20 km körbe félmillió embert) furcsa, na

Szeged-viszonylatban járnak a tekervényeid, azittabaj.
Amikre én gondolok, azok jó magas helyről, hegytetőről adnak mind és ott még rájön/rájöhet ez a grundtól számított 30 méter (hülyeség ez is!). Ugyanis ez nincs szabályozva, ezt nem lehet szabályozni. Ha te az Avas környékét akarod lefedni Miskolcon, azt nem lehet a hegy lábáról. Innentől kezdve pedig elszól az az 1 watt 20-30 kilométert is, hiszen az antenna magassága és antennatípus milliószor jobban esik latba a vételkörzetnél, mint a teljesítmény. Azt szoktam erre mondani, hogy adhatsz te a pincédből is 10 kilowattal, 1 kilométerrel arrébb már nem fognak hallani belőle semmit, viszont cserébe sanszos, hogy szénné ég a vezetéked a falban. )

a vételkörzetet meg ma már az mp3 lejátszóba meg telefonba épített rádió határozza meg, ezt is tudjuk, tehát a százhúszelemes irányított tetőantennával c. történet nemjátszik

jó nekik, de egy max. 10 W-os adóteljesítménnyel és 30 m antennamagasság korláttal nem tudom, mennyire reális, már ha betartják a szabályokat. legfeljebb faluban, ahol a templomtorony a legmagasabb és onnan szórnak az egy-két szintes házak közt, de ott meg a félmillió ember nem jön össze
én tévedjek, de budapesti környezetben (máshol nem szedsz össze 20 km körbe félmillió embert) furcsa, na

mgabor írta:de azért érzékeljük azt az alapvető különbséget, hogy én is fogtam már a Mi-t 20 km-re, tehát arcoskodhatok, hogy 20 km a vételkörzetünk, ugyanakkor az adótól 200 m-re meg van épület, ami úgy beárnyékol, hogy alig jön be. na, a helyi adók ettől előbbre vannak.

Én még sajnos nem hallottam a Mi-t éterben, de biztosan van ilyen is. Hallottam viszont olyan kisközösségi rádiókat, sőt, szinte eddig csak olyanokat, amik 10-20 km-es sztereó(!) kört fednek le és ezek közül 2 olyan is van, ami 500.000-600.000 embert ér el. Emellett pedig van olyan helyi kereskedelmi rádió, ami kb 5 km-es körzetben, egy kis völgyben fogható.

Ezért a szándék, amit alább taglaltam.

de azért érzékeljük azt az alapvető különbséget, hogy én is fogtam már a Mi-t 20 km-re, tehát arcoskodhatok, hogy 20 km a vételkörzetünk, ugyanakkor az adótól 200 m-re meg van épület, ami úgy beárnyékol, hogy alig jön be. na, a helyi adók ettől előbbre vannak.

A konfúzus helyzet egyik oka, mint írtam, a vételkörzet... ezt sem lehet objektíven vizsgálni, hiszen van amelyiknek az a bizonyos 1 km 25 kilométer... akár csalás nélkül is. A Radiosite pedig inkább ragaszkodik a valósághoz, semmint a papírra vetett adatokhoz.

Szóval várom még egy kicsit a véleményeket, aztán elkezdem átpakolgatni a topicokat. Amint pedig az új Médiatörvény gatyába rázza a dolgokat, átértékeljük ismét a dolgokat. Azt hiszem ez nem mostanában lesz...

A közösségi rádiók legfontosabb jellemzője, hogy gazdasági és politikai érdekektől mentesen végzik munkájukat. Céljuk, hogy műsoraikkal, tevékenységükkel egy-egy meghatározott szubkultúra, kisebbség vagy csoport érdekét szolgálják – ebből eredően rendszerint az érintett közösség tagjai hozzák létre és üzemeltetik, elmosva a határokat a készítő és a befogadó között, „a rádió és hallgatója kölcsönösen hatnak egymásra” (Hargitai 2004, 10). A közösségi rádió olyan feladatot lát el, melyre a professzionális média nem képes – a műsorkészítők maguk is az érintett közösség tagjai, így nem kívülállóként viszonyulnak az általuk bemutatott témákhoz. Gazdasági nyereség termelésében nem érdekeltek, bevételeiket teljes egészében a rádió fenntartására és fejlesztésére fordítják – így rétegigényeket is ki tudnak elégíteni, nem kell feltétlenül minél nagyobb közönséget megszólítani a reklámidő eladhatóságáért. Ebből eredően a munkatársak jellemzően önkéntesek, munkájukért nem részesülnek anyagi juttatásban. A közösségi rádiókat olyan civil szervezetek, alapítványok üzemeltetik, melynek tagjai a rádió munkatársai, így demokratikusan hozzák meg döntéseiket a rádió működtetésével kapcsolatban. E sajátosságok alapján a közösségi rádiók olyan mértékben elkülönülnek a közszolgálati és kereskedelmi rádióktól, hogy új kategóriát alkotnak, melyet a média törvényi szabályozásánál is figyelembe kell venni.

(Medvegy Gábor (2009): A közösségi rádiózás és a médiaszabályozás viszonya Magyarországon. SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Szeged)