NagyBela írta:Tehát legyen új törvény és frekvisszaosztás.
Így van! Nagyon jól látod.
Szerintem is be kéne vonni az összes rádióengedélyt az országosoktól kezdve a kisközösségi rádiókig és újraosztani azokat.
Ha a helyiek megszűnnének, további országos frekvenciák kiírására lenne lehetőség (leszámítva a határ menti területeket, itt, amennyiben szükséges, helyi kisadókkal, vagy országhatár felé csökkentett teljesítményű nagyadókkal kéne biztosítani a lefedettséget) a maradék pedig megmaradna a helyi, vagy helyinél kisebb igények kielégítésére.
Jól kéne beosztani a sávot. 93 MHz felett kéne a nem helyi adókat elhelyezni, kivéve azokat a területeket, ahol ez nemzetközi okok miatt nem lehetséges.
Véleményem szerint az osztrák modellhez hasonlóan kéne újraosztani a frekvenciákat, valamint megfelelően szabályozni az állami rádió feladatát és lehetőségeit:
-egy közszolgálati hír/beszélgetős műsorokból - pl. MR1 jelen formájában
-egy közszolgálati komolyzenei/kulturális műsorokat sugárzó országos adóhálózat - MR3 jelen formájában
-egy közszolgálati alternatív könnyűzenei országos adóhálózat - MR2 jelen formájában
-egy, régiónkénti bontású, napi 24 órában körzeti műsort sugárzó hálózat, nagy adókkal, szórakoztatva informáló műsorokkal, regionális igények kielégítésével, 50-50%-os zene (pop), szöveg aránnyal - mint most az MR6, csak nagyban, jobban szervezve (mondjuk úgy, mint a régi Petőfi... csak helyi kivitelben)
-egy, vagy kettő (létrejövő frekvenciakészlettől függően) országos kereskedelmi hálózat - mint Sláger és/vagy Danubius, de új pályázatot kéne kiírni, esélyt adni másnak is, jobb vállalásokkal (ergo nem kéne meghosszabbítani a 2 rádió jogosultságát)
-egy, régiónkénti bontású kereskedelmi hálózat nagy adókkal, régiónként más-más üzemeltetőnek kiadva (értsd: dél dunántúlon és észak-magyarországon 2 különböző, egymástól független kereskedelmi adó, pályázatban meghatározott, nagyjából hasonló zenei kínálattal, de más névvel, más csapattal... CSAK a régión belül terjeszkedhetne frekvenciapályázatokkal, amennyiben nem kielégítő valahol a vétele)
-három középhullámú hálózat, Katolikus rádió + nemzetiségi
ÉS parlamenti adás, egy hálózaton (mostani MR4), osztozva a műsoridőn + egy új MR csatorna (540-en és MR6 AM frekijein), az eddigiektől független műsorral.
Az előbb felsorolt FM rádiókat elsősorban AH gerincadókon, lehetőleg nagy teljesítménnyel kéne sugározni. (A jól felosztott sávnak köszönhetően erre lenne is lehetőség.) Ahol nem, ott 93MHz alá is lehetne menni, amennyiben az nem zavar semmilyen más adót. A gerincadókat a frekventáltabb településeken (és az összes megyeszékhelyen, aminek 10km-es körzetében nincs AH gerincadó) helyi, párszáz wattos, max 1-2 kilowattos adókkal kéne támogatni (lehetőleg 93MHz felett) az MR1-től elkezdve a regionális és országos kereskedelmi frekikig (tehát mindent).
93MHz alá "szorulnának" a helyi közösségi és kereskedelmi adók. A kisközösségi, mint fogalom megszűnne, kizárólag "nagyközösségi" adó lehetne, ehhez, mint azt MG is mondta, törvénybe kéne iktatni a "közösségi rádió" fogalmát a nonprofit, közszolgálati és kereskedelmi mellé.
A megyeszékhelyeken lakosságszámtól függően legalább 1, 2, vagy 3 helyi kereskedelmi frekvenciát kéne biztosítani, amik NEM kapcsolódhatnak hálózatba és nem viselhetik más, már működő rádiók nevét, a többi, kisebb településen pedig max. 1 adóra kéne hivatalból pályázatot indítani. Közszolgálati pályázatból minden megyeszékhelyen 1-et kéne indítani. Közösségire és/vagy non-profitra is lenne minden megyeszékhelyre koordinált frekvencia, de azokat csak akkor pályáztatná meg a testület, ha kérvényezné legalább x szervezet a pályáztatást. Ahol nagy igény lenne rá, ott a frekvencialehetőségektől függően lehetne indítani több közösségi rádiót, ahol nagyon nagy igény lenne rá, ott osztott műsoridőben sugároznának, 12-12 órában (tehát max 2 lehetne egy frekin), mégpedig közös megegyezés alapján. Ahol nem sikerül megegyezni, ott az ORTT jelölné ki a műsoridőt, úgy, hogy ugyanannyi legyen a nappali és az éjszakai órák száma a 2 rádió esetében.
Természetesen lenne kereskedelmi és egyéb típusok számára frekvenciakerestetési lehetőség is, amennyiben ez lehetséges, de ezekre már nem vonatkozna hálózatba-kapcsolódási tiltás. Minden frekvencián a maximum kiadható, de mást nem zavaró teljesítményt kéne adni az NHH-nak.
Kéne egy határidő a váltásra. A jelenleg még több évre szóló engedéllyel rendelkező helyi rádiók lehetőleg maradnának a jelenlegi frekvenciájukon amennyiben nem ütköznek a nagyadókkal (ha ütköznének, akkor költöztetni kell őket - mindenképp helyet kell biztosítani az ORTT-nek és az NHH-nak egy új frekvencián. A költöztetés alatt viszont kedvezményt kéne biztosítani nekik a műsorszolgáltatási díjban)... mert a nagyadók mindig elsőbbséget élveznének, viszont pályázhatnának is emellett az új, meghirdetett 93 MHz alatti városi frekire. Ha nem nyernek utóbbin és a régi lejár, akkor lejár. Aztán az ORTT majd eldönti, hogy újrapályáztatja-e, vagy sem. Szóval az érvényes engedéllyel rendelkező rádióknak mindenképp biztosítani kell akár a régi, akár az új frekvenciát, az engedély lejártáig.
A digitális rádiózás emellett, az FM sáv kiegészítéseként kellene, hogy elinduljon. Az első multiplexben elsősorban azok a rádiók kaphatnának helyet (ill. kötelezően kellene, hogy kapjanak), amik a nem helyi kategóriában bennevannak (tehát országos és regionális adók). Az elsődleges szempont a jobb minőség lenne, legalább 160 kbps-t kéne adni minden zenei adónak aac+ tömörítéssel. Helyi multiplexek is lennének, szintén pályázat útján. Kötelezően nem kéne felkerülni minden adónak, de az ORTT adna nekik kedvezményt, ha ezt vállalják.
A másik 2 országos DAB multiplex fő tulajdonsága a plusz tartalom lenne. Itt indulhatnának újabb országos és regionális (akár hálózatban) adások.
Szóval valami ilyesmi lenne az én agyam szerinti frekvenciaügyi "gazdálkodj okosan". Lehet benne faszság, mert kapkodtam. ha valami nem világos, vagy értelmetlen, szóljatok ...
Ez a modell szerintem jó lenne a rádióknak, jó lenne az államnak, jó lenne a hallgatóknak és nem utolsósorban jót tenne a rádiózásnak is.
) a nagy igyekezetben meg is tévelyednek néha, ilyenkor az állampolgár két dolgot tehet: