RADIOSITE.HU | Fórum

Egyébként se volt jellemző szerintem a proci cserélgetése; mire eljutna az ember odáig, addigra már az alaplap is elavult. Probléma legfeljebb a hűtéssel szokott adódni, gondolom, akkor erre is lesz fix megoldás, de könnyen tisztíthatónak kellene maradnia.
Egyébként szerintem már semmi nem szól az ATX felépítés megtartása mellett - nagy, csúnya, hangos, sokat fogyaszt.

Szerintem igy pedig egyszerubb lesz boviteni: vagy kapsz megfelelo cpu+mb kombot, vagy nem, es pont. Javitas ugyanez. Ha nem, akkor johet az uj gep. (erre utaltam az eletciklus roviditessel)
A INTEL nem jotekonysagi intezmeny, ezert nem fog pld. a csoro, tobb hardvergeneracioval lemaradt balkani vasarlokra varni. Neki a 2-3 evente komplett gepparkokat lecserelo usa-beli valamint tavolkeleti vallatok es az kesz OEM-es gepeket vasarlo tomegek a fizetokepes piac. Ezeknek meg nem kell 10 fele processzor es 20 fele alaplap kinalata. Lesz talan ot-hat kombovariacio, azt jonapot.

donder írta: Ez mind szép és jó, de bővíteni nem tudsz, illetve ha meghibásodik akármi akkor azt se tudod cserélni...
Aki nem ért hozzá az meg ne nyúljon bele...
Na de majd meglássuk' mi lesz az egészből...

rmihaly76 írta:En inkabb elonynek gondolnam ezt a eshetoseget.
Kevesebb szamu proci+alaplap variacio = kevesebb inkompatibilitasi problema es hibalehetoseg + a programozoknak is konnyebb a fejlesztes. Az uzleteknek kissebb/kevesebb arukeszletet kell(ene) tartaniuk es a felhasznalo is konnyebben szerez uj lap+proci kombot a tonkrement helyett, stb. Ezzel -eddig- mindenki nyer, szerintem.

Az INTEL-nel -gondolom- miutan latjak a tablagepek orult terhoditasat es a hazi gepepites lassu kihalasat, a procik eletciklusat akarjak roviditeni (tehat az eladasokat felfuttatni), mert normal hasznalat eseten az alaplapok elobb hallnak meg, mint a processzorok. Igy majd alaplap csere eseten mindjart uj procit is veszunk majd, de itt ismet elony lesz a dolgobol, mert az intergralt proci joesellyel tokeletesen passzol majd az ahhoz laphoz, es igy mar csak rossz memoriavalasztassal lehet majd "elrontani" a konfig-ot. Nem akarom elkiabalni, de lehet, hogy ezzel nagyon odaver majd az AMD-nek az Intel.

szemilan írta: ...
Persze hátrányként megemlíteném, hogy nagy valószínűséggel a választék kisebb lesz.

Ez mind szép és jó, de bővíteni nem tudsz, illetve ha meghibásodik akármi akkor azt se tudod cserélni...
Aki nem ért hozzá az meg ne nyúljon bele...
Na de majd meglássuk' mi lesz az egészből...

En inkabb elonynek gondolnam ezt a eshetoseget.
Kevesebb szamu proci+alaplap variacio = kevesebb inkompatibilitasi problema es hibalehetoseg + a programozoknak is konnyebb a fejlesztes. Az uzleteknek kissebb/kevesebb arukeszletet kell(ene) tartaniuk es a felhasznalo is konnyebben szerez uj lap+proci kombot a tonkrement helyett, stb. Ezzel -eddig- mindenki nyer, szerintem.

Az INTEL-nel -gondolom- miutan latjak a tablagepek orult terhoditasat es a hazi gepepites lassu kihalasat, a procik eletciklusat akarjak roviditeni (tehat az eladasokat felfuttatni), mert normal hasznalat eseten az alaplapok elobb hallnak meg, mint a processzorok. Igy majd alaplap csere eseten mindjart uj procit is veszunk majd, de itt ismet elony lesz a dolgobol, mert az intergralt proci joesellyel tokeletesen passzol majd az ahhoz laphoz, es igy mar csak rossz memoriavalasztassal lehet majd "elrontani" a konfig-ot. Nem akarom elkiabalni, de lehet, hogy ezzel nagyon odaver majd az AMD-nek az Intel.

szemilan írta: ...
Persze hátrányként megemlíteném, hogy nagy valószínűséggel a választék kisebb lesz.

Ehhez mit szól majd a volt infó tanárom

rmihaly76 írta:Szerintem ez az evszazad uzleti modellje lehet az INTEL-tol:
http://www.origo.hu/techbazis/komment/2 ... i-pct.html

Ha valaki látott már 45nm-es csíkszélességű procit, az tudja, hogy fizikailag már az is elég kicsi. Napjainkban meg arról beszélünk, hogy mikor álnak át 14nm-es csíkszélességre. Ezek már olyan kicsi procik, hogy alig tudod megfogni. Csoda, hogy inkább az integrálás mellett döntenek??

Gondoljatok bele, SIM, de akár Micro sim méretűek lesznek a jövőben a procik.

Amúgy meg tényleg jó üzleti modell lehet belőle. Az intel így nem közvetlenül, hanem csak közvetetten, az alaplap gyártón keresztül áll kapcsolatban a vevővel. Nem a vevőnek, hanem az alaplap gyártó cégnek adja el a termékét, az pedig nagytételben vásárol, így akár olcsóbban is kijöhet egy alaplap+proci párosítás.

Persze hátrányként megemlíteném, hogy nagy valószínűséggel a választék kisebb lesz.

Szerintem ez az evszazad uzleti modellje lehet az INTEL-tol:
http://www.origo.hu/techbazis/komment/2 ... i-pct.html

Vasarloi szempontbol:
Szimpla gusztustalansag azert az adathordozoert jogdijat fizetni, amelyre a sajat dolgaimat rogzitem, mivel nem keletkezik karom az adathordozo felhasznalasabol. A jogvedok eme, tarsadalmat kollektiven bunteto "otlete" a hazai adathordozok (legalis) forgalmanak a visszaeseset okozta, mivel adja magat egy kiskapu: az internetes vasarlas kulfoldrol, ugyanis nehany EU tagorszagban nincsen ilyen jogdij es eleve olcsobbak az adathordozok. Ossze kell allni 3-4 embernek es a postakoltseg is megoszlik. Ez teljesen torvenyes eljaras, barmennyire is igyekszik ezt adatlopaskent beallitani a bsa, illetve az artisjust. Aztan (online) piacokon is erdemes nezelodni ezugyben. A fo gond az, hogy az adathordozok araba beepitett jogdijbevetelbol (amugy a nyomtatok araban is van ilyen tetel) a muveszek, szoftverfejlesztok csak keves penzt kapnak meg tenylegesen. A befolyt penz java a jogvedo szervezeteknel marad es nem kis tetelrol van szo. (Annakidejen a cd/dvd irok araba akartak beepiteni ezt a tetelt a jogvedok, de a gyartok jol bemutattak nekik.. ezutan jottek az egyes orszagok, illetve az adathordozoba epitett jogdij.)
Apropo bsa/artisjust... Ezek nem hivatalos szervek, sehova nem kell beengedni ezeket a "jogvedo"-ket, barmennyire is igyekeznek magukat igy beallitani ezek a szervezetek. Nyugodtan el lehet hajtani az arckepes igazolvannyal ijesztgeto jogvedoket a sunyiba. Sima civil szervezodes mindketto, semmi tobb. Legfeljebb szakvelemenyt adhatnak, ha erre felkeri oket valaki. Vagy feljelentenek. Nalunk a neten keresztuli adatgyujtes sincsen nekik megengedve.

Az adathordozoba epitett jogdij nem jogosit fel semmire. Plane nem masolasra...
Szoftvereket illetoen, arrol az adathordozorol keszitheto 1, azaz egy darab, az eredetivel megegyezo tartalmu es formatumu "magancelu" masolat (a jog nem ismeri a "biztonsagi" masolat fogalmat) amelyiknek a licenszszerzodese ezt kifejezetten megengedi, illetve nem tiltja. Ez a masolat azonban csak akkor birtokolhato jogszeruen, ha az eredeti adathordozo is rendelkezesre all. Ez alol csak egy kivetel van: netes forgalmazas/vasarlas eseten, a vasarlast igazolo szamlat is elfogadjak "eredeti peldanykent", mert igy a kiallito cegnel/forgalmazonal visszaellenorizheto az adott szoftver "jogossaga"
Itt a Microsoft fele (alt. OEM-es) COA matricaval kell vigyazni. Ez nem szemelyhez, hanem gephez van kotve es a serulese jogvesztest jelent. Egy idoben ezeket a matricakat (MS ajanlas alapjan) ugy ragasztottak fel a gepekre, hogy a matrica atfogta a gephaz fix es leveheto reszet is, ezaltal a gephaz megbontasakor jogvesztes tortent... Magyarul: az uj alkatreszekhez venni kellene uj MS Win licenszet is... Ebbol volt nemi felhaborodas (foleg a szervizelesi hazbontasok miatt) ezert azota ezzel nem fogalkoznak a gyartok es forgalmazok, es az MS sem keri szamon, hal' istennek. Azonban a cimkenek ra kell ragasztva lennie a gephaz fix reszere, es attol kezdve az a windows peldany, ahhoz az adott gephez tartozik.
Tudtommal ezek a "matricas" gepek masodszorra forgalomba nem hozhatok (mar legalisan persze), mert a COE matricara vonatkozo licenszszerzodes ezt tiltja. Ha valakinek errol van ujabb infoja, azt kozzetehetne azt!

Zenes, filmes stb. adathordozokrol alapesetben tilos masolatot kesziteni. Ez rendszerint egyertelmuen ra van irva az adathordozokra es/vagy a dobozukra. Itt jo tudni azt, hogy a jogvedett anyag barmilyen terjesztesi modozata is mind masolasnak szamit. A torrent-ezes is masolas!
Magyarorszagon az egyiranyu letoltes (tehat amikor adatfeltoltes semilyen formaban nem tortenik!) nem szamit jogsertesnek, mert a felhasznaloktol nem varhato el az, hogy tisztaban legyenek az eppen eltoltott szoftver vagy mediaanyag aktualis jogallasaval. Tehat az pld. SMS-el (egyebkent gyanusan aron alul kifizetheto...) szoftverek letoltesevel a letolto nem kovet el semmilyen jogsertest. Ezen a ponton jogsertest kizarolag az elerhetoseget lehetove tevo szemely koveti el, de ez nem a letolto gondja. Az adott szoftver (teljeskoru) hasznalatahoz szukseges hitelesitest esetleg megkerulo hamis adatokkal torteno aktivalas vagy crack-eles mar -elvileg- jogserto viselkedes, de emiatt nelunk meg senkit nem fogtak perbe.

Szoftverfejlesztoi szempontbol:
Egy amobaprogramnal kicsit is komolyabb kepessegu szoftver kifejlesztesehez altalaban fizetos fejlesztoi kornyezet kell. (tehat ahhoz, hogy szoftvert fejleszthessen valaki, elobb meg kell venni a fejlesztoi "kornyezetet")
Ezutan magat a programot osszehozni rohadt sok melo.... es meg tobb melo ehhez kesobb vasarloi tamogatast, forumfeluletet, stb biztositani. Emellett a szoftvert folyamatosan bug-olni es fejleszteni is kell, mert jonnek az uj operacios rendszerek (vagy ilyen iranyu igeny) es az uj hardverek is, amelyekkel a kompatibilitast meg kell orizni, vagy ki kell alakitani. Egy-egy uj verzo kiadasa elott azt tesztelni kell (ez megint sok melo), vagy lehet "berelni" bugvadaszokat. Egy jo tesztelo megeri az sullyat aranyban... Vagy ki lehet adni egy beta verziot, de ekkor komoly apparatust kell fentartani a tomegevel beerkezo hibajelentesek fogadasara, feldolgozasara. Az "onfejleszto" forumokkal az oriasi gond az, hogy keves felhasznalo veszi a faradtsagot arra, hogy megkeresse a nala fellepett hibas leirasat (hatha mar bekuldte azt valaki) hanem inkabb -ha teheti- egybol uj topicot nyit is irja a lenyegtelen hulyesegeit ugy, hogy a fontos infok mellozve vannak. Emiatt vissza kell kerdezni, de a hibat uj topic-ba bekuldo felhasznalo neha mar messze jar es b@szik valaszolni.
Zenek es filmek: tessek megnezni, mekkora koltsege van egy-egy zeneszam elkeszitesenek, a filmekrol nem is beszelve. Sport jatekprogramoknal (FIFA, F1 Simulator, stb) irdatlan mennyisegu logo, kep es es hang hasznalatara kell jogokat venni a programfejlesztoknek. (Ezert nincsenek komoly jatekok a teljesen ingyen hasznalhato nyilt forraskodu kornyezetben.)

A szoftverek araban -a marketing jellegu jogokon felul- ezt a irdatlan mennyisegu munkat kell megfizetni es nem a sok egyest es nullat. Kapis?

mimi írta:

szemilan írta:Azok a fiatalok, akiknek ez ma természetes, sajnos 20-30 év múlva is az lesz. Pedig nem csinálnak mást, mint hogy lopnak.

Nem ilyen egyszerű, nem lopnak el semmit. Ha lemásolod egy CD-met, az nekem még megmarad. Csak hogy pontosan fogalmazzunk. Az Artisjus meg a kollektív bűnösség elvét alkalmazza, ha fizetős forrásból töltök le zenét, és átteszem a telefonomban lévő SD kártyára, mire fizettem 800 forintot a kártya árába? Vagy a saját anyagaimat kiírom DVD-re, mit keres 75 forintom az Artisjusnál?

Én a téma kapcsán elsősorban a feltört szoftverekre gondoltam, persze van abban is valami, amit Te írsz.

szemilan írta:Azok a fiatalok, akiknek ez ma természetes, sajnos 20-30 év múlva is az lesz. Pedig nem csinálnak mást, mint hogy lopnak.

Nem ilyen egyszerű, nem lopnak el semmit. Ha lemásolod egy CD-met, az nekem még megmarad. Csak hogy pontosan fogalmazzunk. Az Artisjus meg a kollektív bűnösség elvét alkalmazza, ha fizetős forrásból töltök le zenét, és átteszem a telefonomban lévő SD kártyára, mire fizettem 800 forintot a kártya árába? Vagy a saját anyagaimat kiírom DVD-re, mit keres 75 forintom az Artisjusnál?