RADIOSITE Fórum

  • AM-DX

 #100487  Szerző: LuciFerko
 
rmihaly76 írta:...
Van még 3 ilyenem:
Kép
Ami az antennánál van, valami speciális, mert kb 4szer annyiba került, mint ez a kisebb darabja.
 #100480  Szerző: asimov
 
Luciferko.. arra nem is gondoltam elozoleg, hogy az idealis szuro felvazolasaval rohadtul nem vagy elorebb... :D

Egyeb megoldasok, amelyek tobb-kevesebb sikerrel bevaltak, erosaramu halozati zavarszuresben:
- a radio (vagy a tapegysege) 230V-os vezeteket (vagy egy beiktatott hosszabbitot) fel kell tekerni ugy, hogy minel hosszabb/kisebb atmeroju legyen kesz tekercs: igy kettos soros induktivitas kepzodik, amely valamilyen szinten elnyomja a magas frekis osszetevoket, de ez a modszer inkabb RH-on (es felette persze) hoz erzekelheto hatast.
(Az alabbi tekercs ugyan koaxbol van, de kb igy kell kinezzen az elobb leirt tekercs is)
Kép

- zavarszuro ferritek a halozati kabelra (akar tobb darab is) es torekedni kell arra, hogy nehany menet is kikalakitasra keruljon a ferritekre:
Kép

- az elobbinel joval hatasosabb eljaras egy nagy meretu gyuruferritre minel tobb menetet "felkuzdeni" a halozati vezetekbol, de ugy, hogy az elso es az utolso menet a leheto legtavolabb legyen egymastol, kb. igy:
Kép
Neked elvileg van egy nagyobb gyuruferrited az antennakoaxban... Szerintem egy probat megerne az, hogy kiveszed onnan azt a gyuruferritet es beiktatod a radio halozati kabelebe.

- kozephullamu (vagy magasabb frekvenciaju!) halozati zavarszures igenye eseten neha meglepoen jol mukodik a regi KH-t is tudo radiokbol kiszuperalt ferritrudra kikepzett tekercs. Itt a tekercskikepzesnel lehetoleg ugyelni kell arra, hogy vezetek ne "forduljon at" mert ez -allitolag- lerontja a zavarelnyomas hatasfokat. KH ferritrud hasznalatanal nagy hatrany az, hogy magneses terektol nagyon tavol kell tartani es/vagy magnesesen (vas vagy acel) le kell arnyekolni a kesz tekercset, kulonben ellenkezo lesz a hatas! (Zavarszuro ferritrud hasznalatanal kevesbe fontos az arnyekolas, de rudakra kikepzett tekercseket inkabb arnyekolt terekben -berendezeseken belul- szokas hasznalni)
Kb. igy fest egy ilyen zavarszuro:
Kép
 #100477  Szerző: LuciFerko
 
Észak-Koreában újra megy a "Központi adás" a 9665 és az 11680 khz-en, ha jól tudom lecserélték az adókat. Jó erősek is, hallatszanak amúgy itt a frekiket domináló adók alatt.
 #100456  Szerző: csabyke
 
OFF

Egyszer a fösulin önszorgalombol latogattam egy targyat, ahol ezt szerettek volna megtanitani...

Mi szamolgattunk is egy diagrammal:
http://de.wikipedia.org/wiki/Smith-Diagramm

Jajj hat nem tudom, imadok DXelni, de itt picit elment az eletkedvem :))

(Csak eszembejutott - bocsi az OFFert)

rmihaly76 írta:Megprobalok mindent belevenni egy hsz-be, ugyhogy nagy levego.. :)

Luciferko > antennakoax:
Ha ennyire antennakent viselkedik a koax, ott arnyekolasi/foldelesi gond (is) lehet. At kellene nezni a csatlakozasokat.

Nem annyira rossz otlet -csak vetelre- RG6-ot hasznalni, mert sokkal zavarvedettebb kabel, mint az RG58.
A puszta katalogusadatokon felul, ezzel en akkor szembesultem igazan, mikor a FM vetelre hasznalt antennahoz eredetileg hasznalt RG58-at (az antenna eredetileg 50MHz-re keszult) lecsereltem kulteri RG6-ra. Kabelcsere utan a szamitogepes zajok gyakorlatilag eltuntek az FM savbol... szoval eg es fold a ketto kabel arnyekolo kepessege/zavarvedettsege kozotti kulonbseg, persze az RG6 javara. Nyilvan AM vetelnel is hasonloan jobban arnyekol az RG6, amire a jelek szerint nagy szukseg is van.
Azt meg mindig nem tudjuk, hogy kihuzott antennaval/learnyekolt antennacsatlakozoval milyen a zajhelyzet Luciferko-nal. :)

Donder:
Az alabbi mondat tuti igy volt tervezve? :)
"...Mellesleg egy Coax kábel (továbbiakban Dipól) lehetőség szerint legyen kihangolva, mert olyan kábel nincs amelyik 100 kHz-től 50 MHz ig vesz..."

Alapesetben a koaxkabel -mint tapvonal- nem vesz es nem is sugaroz jeleket (mindket eset regen rossz) es foleg nem is hangolhato. Ami vesz, az az antenna es ezt lehet(ne) hangolni is, mar ha olyan fajta.
Szoval a koaxkabelt nem hangolod sehova, es igy a masik vegen levo antennat sem. :) A koaxkabel hullamellenallasa 50 Ohm (vagy 75 Ohm vagy annyi, amennyi) es ezen semmifele szerkezet nem valtoztat. (Errol amugy nagyon egyszeru megbizonyosodni: adaskor, kihangolas utan az swr merot a tuner UTAN kell beiktatni, es eppen olyan lesz az swr, mint tuner nelkul)

A tuner (amit valojaban illesztonek kellene nevezni) jelentosege ezzel egyutt is nagyon nagy, mert korlatozza az ugynevezett allohullamok -negativ- hatasat a tapvonalra ugy, hogy csokkenti az illesztetlensegbol adodo vesztesegeket es (ha olyan kivitel, akkor) felulvago szurokent funkcionalva hatekonyan csillapitja az eppen beallitott uzemi frekvencianal magasabb frekvencias (es igy ertelemszeruen zavaro) osszetevoket. A lenyeg: egy jo illeszto nagyon sokat javit az atviteli lanc jel/zaj viszonyan. (Rosszul illesztett tapvonalon vetelnel is kialakulnak allohullamok es ez jelenseg -egyeb hatranyos kovetkezmenyek mellett- lerontja az atvitel jel/zaj viszonyat. Tovabba egymashoz kozeli, illetve csoportantennanal csunya interferenciak is kialakulnak)
Amugy, mivel az atviteli lancban kizarolag az antenna talpponti ellenallasa a valtozo tenyezo, ezert az illeszto idealis helye a koax es az antenna talalkozasanal, tehat az antenna talppontjaban lenne, mert itt a tapvonal -koax- iranyaba mindig 50/75 ohm az illeszto altal "latott" hullamellenallas. Csak hat ezt megoldani...

Hol olvastad/hallottad azt, hogy a koaxra pattintott ferrit a (koax belsejeben halado) hasznos jeleket is csillapitja?
A rapattintos ferrit akkor tenyleg okozhat bajt, ha adaskor nagyon nagy a teljesitmeny es/vagy rossz az allohullamarany, mert ekkor a zavarszuro ferrit piszokul melegedni fog (ugyanis elnyeli es hova alakitja a koax arnyekolasan halado nagyfrekis osszetevoket) es ez a melegedes megolvaszthatja magat a koax-ot is! Ezert adaskor tenyleg nem javasolt a hasznalatuk.
Az antennaval kapcsolatban: minel magasabbra kell emelni -foleg varosi ovezetben- az epuleteket korulvevo elektroszmog miatt. Olyan 10....12 meter feletti elhelyezesnel lehet szamitani a helyi zavarok jelentos csillapodasara. :S

Balun:
A balun savszelessege a kiviteltol es a benne levo vasmagtol fugg. (vasmag ugyben az "Amidon" ceg weoldalan erdemes nezelodni) Peldaul a 1/2 hullamhosszusagu kerulohurok fix frekvenciaju, kicsi savszelessegu balun.
Nagyon jo eszkoz a celra a "koax balun" (ami eredetileg egy soros, koaxbol kikepzett tekercs volt) mert igen nagyon szelessavu. Joforman csak menetszamtol fugg az, hogy mekkora az also hatarfrekvencia, ahol meg ervenyesul a balun hatas (is). Termeszetesen alacsonyabb frekvenciara kell tobb menet: 100 MHz-re eleg 4 menet, 50MHz-re 6..8 menet, RH-ra 10..12 menet mar meghozza a kivant hatast.
Megfelelo gyuruvasmag birtokaban egy sokkal jobb hatasfoku verzio is elkeszitheto (a ket alapverzio):
Kép
Kép

MR4 zavaras:
Alufoliaval korbetekeres: egy probat meger, de lehet, hogy semmit nem fog hasznalni, mert az alufolia magnesesen nem arnyekol (pld. a hutomagnes alufolian keresztul is ugyanugy tapad a hutoajtora) es kevesse valoszinu az, hogy maga a laptop szedi ossze a zavart. (plusz nem tudjuk azt, hogyan jut be a zavar a rendszerbe.)
A "valamelyik" polus helyett pedig erosen javasolt a negativ vagy (ha van) a tapegysegbol kijovo foldelovezetore rakotni az alufoliat. (A pozitivra rakoteskor az alufolia antennava alakul, es egy-az-egyben viszi a gepbe a zavarokat)

Amugy, elsokorben a laptopba meno osszes(!) vezeteket el kell tavolitani, es a laptop sajat hangszorojaval problakozni, kulso mikrofon nelkul. Igy kiderul az, hogy a laptop-e a hunyo. (szerintem nem)
Ezutan mehet a tolto kabele a laptopba, es ujabb proba, aztan mehet be a kulso mikrofon, ujabb proba es tovabb, lepesrol-lepesre. Igy kiderul az, hogy milyen uton (utakon) jut be a zavar a laptopba. Zavarelharitas ezutan :)

A laptopba meno osszes kabelre zavarszuro ferrit+feltekeres okes, es csak annyi meg ehhez, hogy a ferritek a laptophoz a leheto legkozelebb legyenek elhelyezve, es sokat javit a dolgon az, ha egy-ket menet is kialaktasra kerul ezekre a ferritekre az erintett kabelekbol, kb igy:
Kép
 #100450  Szerző: asimov
 
Az ertekektol fuggetlenul, az altalanos halozati zavarszuro alapkapcsolas ez:
Kép

3.3 mH nalad nagyon keves... javasolt az egyes tekercsek induktivitasat legalabb 9...10 mH-re kell venni (lehet nagyobb is, ez csak hasznal) Ha nem akarsz szamolgatni, akkor az elv a kovetkezo: minel tobb menetet tekersz fel a vasmagra, annal alacsonyabb lesz a szures also hatarfrekvenciaja (sarokfrekvencia). Olyan 22...25-os menetszam felett lehet elvarni a szurotol, hogy tenyleg szuro legyen. (A ket tekercs menetiranyara figyelni!)
Persze vasmagnak sem jo akarmi: kifejezetten zavarszuresre gyartott gyuruvasmag kell. A kondenzatorok halozati zavarszuro kiviteluek legyenek es a nevleges feszultseguk min. 250V legyen. A kapcsolas kialakitasanal ugyelni kell arra, hogy a tekercsek es kondenzatorok kivezetesei a leheto legrovidebbek legyenek, es foleg az egyes alkatreszkivezetesek ("KI" es "BE" rakotes, tekercsek kezdo es vegpontja, stb) a leheto legtavolabb legyenek egymastol. (kapacitiv atcsatolodas). Ugyanezen okbol, nyaklemezes kialakitasnal nagyon halas dolog foldelo vezetosavokat kialakitani az alkatreszek labai kozott es korbe az egesz panel peremenel is. (Az esetleg kialakulo kapacitiv -es zavaro!- aramok mindjart levezetodnek a fold fele.) Azonban a vezetosavokbol hurkot nem szabad kialakitani.
Vegul az egesz kapcsolast egy arnyekolt (vas, acel) dobozba kell tenni, minel kozelebb a radiohoz. (akar magaba a radioba, ha van erre hely. A kapcsolas ertelemszeruen modositva, pld. 12V/egyenaramra ultetve is tokeletesen mukodokepes)

Ennek kapcsolasnak van egy hatekonyabb, amde egyben "durvabb" valtozata is: ennel a "BE" oldalon a foldeles is meg van szakitva es nincs is atvezetve a "KI" oldalra. Tehat a halozat erintesvedelmi vezetoje nem megy ra a zavarvedett berendezesre.
A "KI" oldalon egy fazis/nulla koze kotott ketto darab, egyforma kapacitaserteku es soros kondenzatorparossal kialakitott virtualis foldelessel van potolva a fold. (es USA-ban nagyon elterjedt zavarszuro kapcsolas)
Nalad, mivel van foldelesed a radiohoz, igy ennek a kapcsolasnak az alkalmazasa is szobajohet, de -szerintem- elozetesen iktass be FI relet a halozatba (vagy legalabb a radio aramkorebe), ha ezt eddig nem tetted meg.
Tudtommal, Europaban a kizarolag "virtualis" foldelessel ellatott berendezesek aramkorebe kotelezo is FI relet iktatni, ugyanis ha netan atut a fazisoldali kondenzator -es ezt a nullaoldali kondenzator kibirja- akkor nagyjabol 230V jelenik meg a szuroaramkoron keresztul uzemelo berendezes femtesten >> aramutes lehetosege. Egyes gyartok ezt ugy vedik ki, hogy a virtualis foldet kepezo ket soros kapcsolasu kondenzator nem 250V-os, hanem csak 120V-os, igy ha az egyik atut, akkor a masikra tulfeszultseg kerul, es ezert az is azonnal at fog utni... ergo zarlatos lesz a szuro, es ezert leold az amugy meglevo aramkori vedelem. Ez en jobb megkozelitesnek tartom, mert nem a felhasznalon mulik a dolog. (Beiktat-e Fi relet az adott aramkorbe, vagy sem..)

Ez egy ilyen (az ocean tulpartjan "brutalforce" jelzovel illetett...) zavarszuro aramkor (a kapcsolasi rajznal: LINE = halozat; LOAD = terheles/vedendo berendezes):
http://www.tme.eu/html/HU/halozati-zava ... pelny.html
 #100449  Szerző: LuciFerko
 
Kinyomoztuk, hogy a tápon keresztül történik a zavarás. Akkuról nincs semmi gond. Ahhoz a koaxferrithez sokkal nagyobb gyűrű kell, ami most kint van, csak kb 3x3 tekercs fért el.
 #100434  Szerző: asimov
 
Megprobalok mindent belevenni egy hsz-be, ugyhogy nagy levego.. :)

Luciferko > antennakoax:
Ha ennyire antennakent viselkedik a koax, ott arnyekolasi/foldelesi gond (is) lehet. At kellene nezni a csatlakozasokat.

Nem annyira rossz otlet -csak vetelre- RG6-ot hasznalni, mert sokkal zavarvedettebb kabel, mint az RG58.
A puszta katalogusadatokon felul, ezzel en akkor szembesultem igazan, mikor a FM vetelre hasznalt antennahoz eredetileg hasznalt RG58-at (az antenna eredetileg 50MHz-re keszult) lecsereltem kulteri RG6-ra. Kabelcsere utan a szamitogepes zajok gyakorlatilag eltuntek az FM savbol... szoval eg es fold a ketto kabel arnyekolo kepessege/zavarvedettsege kozotti kulonbseg, persze az RG6 javara. Nyilvan AM vetelnel is hasonloan jobban arnyekol az RG6, amire a jelek szerint nagy szukseg is van.
Azt meg mindig nem tudjuk, hogy kihuzott antennaval/learnyekolt antennacsatlakozoval milyen a zajhelyzet Luciferko-nal. :)

Donder:
Az alabbi mondat tuti igy volt tervezve? :)
"...Mellesleg egy Coax kábel (továbbiakban Dipól) lehetőség szerint legyen kihangolva, mert olyan kábel nincs amelyik 100 kHz-től 50 MHz ig vesz..."

Alapesetben a koaxkabel -mint tapvonal- nem vesz es nem is sugaroz jeleket (mindket eset regen rossz) es foleg nem is hangolhato. Ami vesz, az az antenna es ezt lehet(ne) hangolni is, mar ha olyan fajta.
Szoval a koaxkabelt nem hangolod sehova, es igy a masik vegen levo antennat sem. :) A koaxkabel hullamellenallasa 50 Ohm (vagy 75 Ohm vagy annyi, amennyi) es ezen semmifele szerkezet nem valtoztat. (Errol amugy nagyon egyszeru megbizonyosodni: adaskor, kihangolas utan az swr merot a tuner UTAN kell beiktatni, es eppen olyan lesz az swr, mint tuner nelkul)

A tuner (amit valojaban illesztonek kellene nevezni) jelentosege ezzel egyutt is nagyon nagy, mert korlatozza az ugynevezett allohullamok -negativ- hatasat a tapvonalra ugy, hogy csokkenti az illesztetlensegbol adodo vesztesegeket es (ha olyan kivitel, akkor) felulvago szurokent funkcionalva hatekonyan csillapitja az eppen beallitott uzemi frekvencianal magasabb frekvencias (es igy ertelemszeruen zavaro) osszetevoket. A lenyeg: egy jo illeszto nagyon sokat javit az atviteli lanc jel/zaj viszonyan. (Rosszul illesztett tapvonalon vetelnel is kialakulnak allohullamok es ez jelenseg -egyeb hatranyos kovetkezmenyek mellett- lerontja az atvitel jel/zaj viszonyat. Tovabba egymashoz kozeli, illetve csoportantennanal csunya interferenciak is kialakulnak)
Amugy, mivel az atviteli lancban kizarolag az antenna talpponti ellenallasa a valtozo tenyezo, ezert az illeszto idealis helye a koax es az antenna talalkozasanal, tehat az antenna talppontjaban lenne, mert itt a tapvonal -koax- iranyaba mindig 50/75 ohm az illeszto altal "latott" hullamellenallas. Csak hat ezt megoldani...

Hol olvastad/hallottad azt, hogy a koaxra pattintott ferrit a (koax belsejeben halado) hasznos jeleket is csillapitja?
A rapattintos ferrit akkor tenyleg okozhat bajt, ha adaskor nagyon nagy a teljesitmeny es/vagy rossz az allohullamarany, mert ekkor a zavarszuro ferrit piszokul melegedni fog (ugyanis elnyeli es hova alakitja a koax arnyekolasan halado nagyfrekis osszetevoket) es ez a melegedes megolvaszthatja magat a koax-ot is! Ezert adaskor tenyleg nem javasolt a hasznalatuk.
Az antennaval kapcsolatban: minel magasabbra kell emelni -foleg varosi ovezetben- az epuleteket korulvevo elektroszmog miatt. Olyan 10....12 meter feletti elhelyezesnel lehet szamitani a helyi zavarok jelentos csillapodasara. :S

Balun:
A balun savszelessege a kiviteltol es a benne levo vasmagtol fugg. (vasmag ugyben az "Amidon" ceg weoldalan erdemes nezelodni) Peldaul a 1/2 hullamhosszusagu kerulohurok fix frekvenciaju, kicsi savszelessegu balun.
Nagyon jo eszkoz a celra a "koax balun" (ami eredetileg egy soros, koaxbol kikepzett tekercs volt) mert igen nagyon szelessavu. Joforman csak menetszamtol fugg az, hogy mekkora az also hatarfrekvencia, ahol meg ervenyesul a balun hatas (is). Termeszetesen alacsonyabb frekvenciara kell tobb menet: 100 MHz-re eleg 4 menet, 50MHz-re 6..8 menet, RH-ra 10..12 menet mar meghozza a kivant hatast.
Megfelelo gyuruvasmag birtokaban egy sokkal jobb hatasfoku verzio is elkeszitheto (a ket alapverzio):
Kép
Kép

MR4 zavaras:
Alufoliaval korbetekeres: egy probat meger, de lehet, hogy semmit nem fog hasznalni, mert az alufolia magnesesen nem arnyekol (pld. a hutomagnes alufolian keresztul is ugyanugy tapad a hutoajtora) es kevesse valoszinu az, hogy maga a laptop szedi ossze a zavart. (plusz nem tudjuk azt, hogyan jut be a zavar a rendszerbe.)
A "valamelyik" polus helyett pedig erosen javasolt a negativ vagy (ha van) a tapegysegbol kijovo foldelovezetore rakotni az alufoliat. (A pozitivra rakoteskor az alufolia antennava alakul, es egy-az-egyben viszi a gepbe a zavarokat)

Amugy, elsokorben a laptopba meno osszes(!) vezeteket el kell tavolitani, es a laptop sajat hangszorojaval problakozni, kulso mikrofon nelkul. Igy kiderul az, hogy a laptop-e a hunyo. (szerintem nem)
Ezutan mehet a tolto kabele a laptopba, es ujabb proba, aztan mehet be a kulso mikrofon, ujabb proba es tovabb, lepesrol-lepesre. Igy kiderul az, hogy milyen uton (utakon) jut be a zavar a laptopba. Zavarelharitas ezutan :)

A laptopba meno osszes kabelre zavarszuro ferrit+feltekeres okes, es csak annyi meg ehhez, hogy a ferritek a laptophoz a leheto legkozelebb legyenek elhelyezve, es sokat javit a dolgon az, ha egy-ket menet is kialaktasra kerul ezekre a ferritekre az erintett kabelekbol, kb igy:
Kép
 #100233  Szerző: mimi
 
donder írta:baloon
balanced-unbalanced
bocs :blush:
 #100232  Szerző: donder
 
LuciFerko írta:nekem fent a koax végén van ferrit, balun nincs. Vagy létezik szélessávú balun? Ami átfog kb 20-30 mhz-et...
Ezt már Misitől kérdezd.. Ő a guru..
Ezek amiketén mondtam csak alapok voltak...

Megjegyzem, az antenna paraméterei (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet, stb. határozzák meg hogy az antenna hány kHz-en vagy MHz-en rezeg.. nem a baloon..
A Baloon (mint trafó) egyfajta rásegítés a zavarszűrésre, illetve illesztés ha adni is szeretnél az antennával..
Szerintem: JÓ ha van rajta... (Ott ahol a TX baloon van)
 #100231  Szerző: LuciFerko
 
nekem fent a koax végén van ferrit, balun nincs. Vagy létezik szélessávú balun? Ami átfog kb 20-30 mhz-et...
  • 1
  • 176
  • 177
  • 178
  • 179
  • 180
  • 402