Nemreg sikerult "ratenni a kezem" egy, kifejezetten az RFI-t taglalo konyvre.
http://www.arrl.org/shop/The-ARRL-RFI-Book-3rd-Edition/
A feluletes angoltudasommal egyutt is, nagyon jol lekovethetok a leirasok, mivel rengeteg foto, (kapcsolasi)rajz es tablazat van mellekelve.
A konyv fejezetenkent (19 fejezet) es reszletesen veszi sorba a kulonbozo RFI forrasokat, mind az ado, mind a vevooldalon. Sok fejezetnel, amugy komoly tavkozlesi, illetve kommunikacios cegeknel (pld CISCO) dolgozo radioamatorok is irnak egy-egy rovidebb szosszenetet.
Maga a mu fizikialag is komoly terjedelmu kiadvany... A4-es lap szelessegu, es attol kb. ket cm-vel kissebb magassagu, kb. 150 nyomtatott oldallal. (Azert kb. mert nincsen oldalszamozas, hanem fejezetenkent van szamozas: pld. 4.12; 4.13...)
Ahogy nezem, az ocean tuloldalan is mieinkhez hasonlo a problemakkal kuszkodnek az ottani radiosok... nehany gondolat konyvbol:
Lenyegeben minden RFI problema elharitasara a legelso (es altalaban elegendo) lepcso a kulonfele vezetekekre kialakitott, ferritgyurure tekert, ugyneveztt "kozos modusu RFI fojto" hasznalata. Meg hangerositoben/hangszoroban keletkezo zavar eseten is.
Azonban ez csak akkor hozza elvart hatast, ha a zavart/zavaro berendezes minden egyes vezetekere kerul ilyen fojto (AC-re is!) es foleg minel kozelebb van az adott berendezeshez, valamint maguk a ferritmagok meg "eletkepesek" a szurendo/vedendo frekvencian is.
Ahogy neztem a fotokat es abrakat, ez a "minel kozelebb" cm-ekben(!) merendo, mert a berendezes es a fojto kozotti, par cm-s vezetekszakasz a fojtotol fuggetlenul is sugaroz, illetve vevoantennakent viselkedhet.
Konkret kapcsolasi rajz van 110V-os erosaramu (odaaat 110V/60 Hz a halozati feszultseg tipusa) halozati zajszuresre, ami az onaluk nagyon elterjedt "PowerLine" nevu, erosaramu vezetekeken zajlo halozati kommunikacios forgalom miatt (is) letkerdes. (Ez a kapcsolas nalunk, a kondenzatorok megfelelo feszultsegure cserelesevel termeszetesen teljesen mukodokepes)
Powerline: akar a sima, "ketadapteres" adatkapcsolatnal is, a jelek az epulet csatlakozovezeteken keresztul, adott esetben tobb 10 meter tavolsagban meg erzekelhetok/kimerhetok a szomszednal vagy az utcan is.
A radiohoz tartozo antennakabelek, erosaramu es gyengearamu (DSL, KTV stb) vezetekekkel parhuzamos vezeteset kerulni kell, mert rossz esetben (pld. asszimetrikus aramok miatt eros, es raadasul valtakozo polaritasu magneses teret letrehozo erosaramu aramkor!) a koax arnyekolasaban is general zavaro feszultsegeket, amelyeket utolag csak tobbszori fojtassal lehet csillapitani. Sokkal hatekonyabb -es egyszerubb- eselyt sem ennek.
Kabeltv: a kabeltv koaxa onmagaban durva zavarforras, mert nagy kiterjedesu, ujabban internetet is tovabbit es szazaval dugnak ra "minosegi" (ertsd: sz@r) elosztokat es tv-ket...
Gyakorlatilag "kotelezo" galvanikus levalasztot (pld. KTV foldhurok levalaszto) beiktatni a KTV-be. Ez az eszkoz egyuttal lehet mindjart nagy atutesi feszultsegu izolator is, igy egyuttal a KTV-n keresztul esetleg beerkezo kissebb/kozepes szintu feszultsegtuskek ki vannak zarva a hazbol.
Tovabbi es ajanlott eljaras a hazba belepesi ponton (a galvanikus levalaszto utan) kopenyhullamfojtot beiktatni a KTV koaxaba: sokszor mar 12..15 menet sima "menet-menet melle" feltekerese es csodakat tesz, de az idealis tekercskivitel az alabbi: a tekercshossz a tekercsatmero ~1,5-szerese es maganak a tekercsnek a hossztengelye a koaxkabel iranyaba mutat (igy legnagyobb tavolsag a tekercs kezdete es vege kozott > kapacitiv atcsatolodas elkerulese), Termeszetesen -itt is- a gyuruferritre kikepzett, "ellenutemben" feltekert fojto az igazi megoldas, csak ezt a tv-hez hasznalatos koaxkabelek merevsege miatt nehez kivitelezni.
Telefon, ISDN:, a hazakban es lakasokban vilagszerte tomegevel hasznalt hagyomanyos, tehat parhuzamosan futo vezetoerekkel gyartott telefonkabelrol, roviden es tomoren ennyi a szakvelemeny: mihamarabb kicserelni csavart erparosra, akar UTP/FTP kabelra is. (aztan mehet ra a gyurumagos fojto..)
Az internetes eszkozoket es a kabeleket (DSL, stb) jobb a radio kozelebe se vinni es wifi-vel megoldani a radiohoz tartozo szamitogep netkapcsolatat. Apropo, radiohoz tartozo szamitogep... Az asztai szamitogep a maga kapcsolouzemu tapegysegevel es MHz-es tartomanyu mukodesi frekvenciaival nagyon durva zavarforras... A minimum dolog hangfrekis elvalaszto(!) trafot beiktatni a hangfrekis atjatszokabelekbe, de ezzel egyutt is a tuti megoldas (foldfuggetlen) laptop hasznalata. (Igy egyuttal a foldhurok ki van iktatva)
Nagyon komoly RFI zavarforras a foldhurok, akar a zavart helyszinen, akar az adooldalon all fenn.
Azert "aljas" ez a jelenseg, mert nem minden esetben okoz -fullel is hallhato- brumm-ot, viszont a kozeli/eros RF adasokat nagyon erzekeny "veszi" es torz, bugassal kevert mixkent adja vissza a hangszoroban. Itt veszelyes felallas az "asztali szamitogep - kabeltv - tv - hazimozi/hifi" egyuttese, ugyanis -sajnos- maguk a gyari hangtechnikai berendezesek is, a legtobb esetben nem felelnek meg egy fontos szabalynak: foldelni/arnyekolni csak 1 pontos szabad!
Hol lehet ezzel problema (a rutinosabbjai mar tudjak..
).. hat az RCA csatlakozoknal!
Egy tipikus "civil" foldhurok:
Bejon a kabeltv a hazba, amelyet becsatlakozik a tv-be majd a tv-bol atmegy a hang a hifire, amely termeszetesen a szamitogep hangjat is fogadja. Ebbol azert lesz foldhurok, mert a kabeltv arnyekolasa az utcai halozatokon nagyon komolyan foldelt, es az asztali szamitogep is foldelt berendezes...
Egy tipikus "radios" foldhurok:
A radio es/vagy az antenna foldelt es a radiot persze osszedugjuk a szamitogepunkel, ami szinten foldelt es mar meg is van a foldhurok. Az adooldali foldhurok foleg helyi interferenciakat es rosszabb minosegu veteleket okoz.
Atmeneti megoldas: mindent(!) szethuzva, majd egyesevel osszedugva megkeresni a foldhurok kialakulasanak a helyet, es itt megszakitani az hangfrekis atjatszokabel(ek) arnyekolasat.
A foldelt berendezesek, villamos halozati foldeleset megbontani tilos!
