Sztere
HozzászólásElküldve:2011.10.22. 22:48
A sztereó(szerű) fading igazi élharcosa az egykori 1341 kHz Katolikus Rádió volt: amikor kéthangszórós rendszeren hallgatta az ember, pl. akár fülhallgatón is, valahogy mindig úgy fédelt, hogy egy kicsit hol az egyik szólt jobban, hol a másik. Ez persze csak érzéki csalódás volt, és különösen közeli hangsugárzók esetén oda kellett azért figyelni rá, hogy tényleg annak hallja az ember. De: amikor a Hi-Fi rendszer két távoli (azonos paraméterű!) hangfalai között voltam a térben, már sokkal szembetűnőbb volt a különbség. 
Hasonlót tapasztalhatunk akár már mono rendszeren is az 1251 Szombathelyi és Nyíregyházi MR6-adókat hallgatva. Ott viszont visszahangzik, azért mondom! Oda már a térhatáshoz két csatorna sem kell.
Különös és érdekes, lényegében a fülünk van becsapva.
Nemrég pedig -ami nagy csoda- a 828 kHz-en sugárzó 20 kW-os holland kereskedelmi adó, a Radio 10 Gold volt egész tisztán fogható. (Pár héttel ezelőtt pénteken 21 óra 30 perctől 22 óráig. Persze azóta se.
) Valahogy letaposta a két német adót (egyik 10 kW-tal, másik pedig szintén 20 kW-tal sugárzott akkor). Na, gondoltam, ha már a terjedés miatt egy picit fédelget (megjegyzem: nem a német adókkal, hanem egyszerűen az ionoszféra nem mindig egyenletesen hozta ide a jelet), ezért bekapcsoltam a Sokol404-es mellé a másik ősruszki rádiót, a szintén jó szelektivitású VEF 206-ost. Kipróbáltam egy könyvben olvasott tézist a fading-antennákról, tudniillik: úgy is ki lehet küszöbölni a fédelést, hogy az adott vevő antennájától távolabb, máshonnan is vesszük a jelet, és azt egy db hangsugárzóba küldjük, így a kettő összeadódik, és a hiányzó részek nagyjából kiegyenlítik egymást. Itt persze más volt a helyzet, csak hasonló: két különböző rádió vette a jelet 2 különböző helyről. Nagyrészt -de nem teljesen- sajnos hasonlóan fédelt mindkettő, azonban még a laikus számára is egy kicsit sztereószerűnek hangzott a jel. Úgyhogy ezt is kipipálhatjuk, két fédelgető mono rádióból lehet csinálni álsztereót így is. Persze a számot lehet szaporítani. 
Olvastam egy 50 éves csöves rádió használati útmutatójában, miszerint direkt 3 vagy 4 hangsugárzót illesztettek bele, hogy irányhatása legyen! És láttam is (képen) a dobozát, valóban kétoldalt ferdébben álltak, úgy, ahogy most egyik Hi-Tech Hi-Fi-cuccnál sem! Középen egy mélynyomó, fölötte a középsugárzó, kétoldalt pedig ferdére beállítva két kisebb, átlagos hangsugárzó. Ezek így együtt adták a tér- és irányhatást. Láttam olyat, amit direkt nagy termekbe terveztek, mert ugyebár ferdén szét-, azaz kifelé voltak állítva a hangsugárzók, amelyeket pedig háztartásoknak készítettek, ott inkább középre voltak fókuszálva, hogy távolabbról is úgy tűnjön, mintha közel lennénk hozzá. A varázsszem pedig segített az állomást rendesen behangolni, térerősség-mérőként és még spektrumanalizátorként is viselkedett, + a fölösleges feszültséget így legalább fel lehetett használni. Volt akkor is technika, nemde? Habár képzelem, ezek mennyit fogyaszthattak.
Forrás: sajnos minden a netről.
Álsztereó élmények: a késés jelenti az igazi álsztereó hatást, és ezt is ki lehetett máskor használni. Pl. csak hogy régebbre nyúljak vissza: a 89,5 MHz Széchenyi-hegyi Juventus együtthallgatása a 810 kHz-es Siófoki adóval, vagy
a Kossuth Rádión a korábban rövidhullámon is sugárzott déli krónika az SW 6025 kHz-en az MW 540-nel együtt. Élmény volt! Persze minden esetben 2 vevő kellett hozzá. Úgy hangzott mindegyik, mintha a műsorvezető a hátam mögött szólna, térbeli volt. Sokkal inkább, mint az előzőekben vázolt trükkök!
Egyébként szomorú, hogy SW-n már nem ad a Magyar Rádió, mert azért a Kárpátok hegyeiben nem valószínű, hogy a határon túli magyarok tudják fogni az 540-et. És ezt már lehet, hogy írtam, de valahogy az én vevőmön legalábbis az SW-sáv sokkal erőteljesebb és tisztább (értsd: érthetőbb) hangzással vagy modulációval szól, mint a fahangú MW és LW! Szerintem Nálatok is ez a helyzet, lévén, hogy azok profibb cuccok!
Habár a rövidhullám csak 2,5 kHz hangátviteli sávszéllel dolgozik (szemben az MW 4,5 kHz-cel), viszont úgy tudom, a vevők olyan szépen kiemelik a mély hangokat, a magasakat pedig felharmonikusokkal, ill.felhangokkal pótolják, hogy aláhúzom: sokkal tisztább a hangzása, mint akármilyen MW vagy LW adásnak. Ez pedig szerintem igencsak számít, hiszen különben az érthetőség rovására megy. A Kossuth az 540-en még zsebrádióval is olyan brummosan szól, hogy majd kiugrik a kezemből (újabban pedig már búg is).
Ha rangsorolnom kellene: legjobb a rövidhullám hangzása, utána következik a középhullám, majd nagyon utolsó sorban -a legrosszabb- a hosszúhullámé. SW > MW > LW
Hasonlót tapasztalhatunk akár már mono rendszeren is az 1251 Szombathelyi és Nyíregyházi MR6-adókat hallgatva. Ott viszont visszahangzik, azért mondom! Oda már a térhatáshoz két csatorna sem kell.
Különös és érdekes, lényegében a fülünk van becsapva.Nemrég pedig -ami nagy csoda- a 828 kHz-en sugárzó 20 kW-os holland kereskedelmi adó, a Radio 10 Gold volt egész tisztán fogható. (Pár héttel ezelőtt pénteken 21 óra 30 perctől 22 óráig. Persze azóta se.
) Valahogy letaposta a két német adót (egyik 10 kW-tal, másik pedig szintén 20 kW-tal sugárzott akkor). Na, gondoltam, ha már a terjedés miatt egy picit fédelget (megjegyzem: nem a német adókkal, hanem egyszerűen az ionoszféra nem mindig egyenletesen hozta ide a jelet), ezért bekapcsoltam a Sokol404-es mellé a másik ősruszki rádiót, a szintén jó szelektivitású VEF 206-ost. Kipróbáltam egy könyvben olvasott tézist a fading-antennákról, tudniillik: úgy is ki lehet küszöbölni a fédelést, hogy az adott vevő antennájától távolabb, máshonnan is vesszük a jelet, és azt egy db hangsugárzóba küldjük, így a kettő összeadódik, és a hiányzó részek nagyjából kiegyenlítik egymást. Itt persze más volt a helyzet, csak hasonló: két különböző rádió vette a jelet 2 különböző helyről. Nagyrészt -de nem teljesen- sajnos hasonlóan fédelt mindkettő, azonban még a laikus számára is egy kicsit sztereószerűnek hangzott a jel. Úgyhogy ezt is kipipálhatjuk, két fédelgető mono rádióból lehet csinálni álsztereót így is. Persze a számot lehet szaporítani. Olvastam egy 50 éves csöves rádió használati útmutatójában, miszerint direkt 3 vagy 4 hangsugárzót illesztettek bele, hogy irányhatása legyen! És láttam is (képen) a dobozát, valóban kétoldalt ferdébben álltak, úgy, ahogy most egyik Hi-Tech Hi-Fi-cuccnál sem! Középen egy mélynyomó, fölötte a középsugárzó, kétoldalt pedig ferdére beállítva két kisebb, átlagos hangsugárzó. Ezek így együtt adták a tér- és irányhatást. Láttam olyat, amit direkt nagy termekbe terveztek, mert ugyebár ferdén szét-, azaz kifelé voltak állítva a hangsugárzók, amelyeket pedig háztartásoknak készítettek, ott inkább középre voltak fókuszálva, hogy távolabbról is úgy tűnjön, mintha közel lennénk hozzá. A varázsszem pedig segített az állomást rendesen behangolni, térerősség-mérőként és még spektrumanalizátorként is viselkedett, + a fölösleges feszültséget így legalább fel lehetett használni. Volt akkor is technika, nemde? Habár képzelem, ezek mennyit fogyaszthattak.
Forrás: sajnos minden a netről.
Álsztereó élmények: a késés jelenti az igazi álsztereó hatást, és ezt is ki lehetett máskor használni. Pl. csak hogy régebbre nyúljak vissza: a 89,5 MHz Széchenyi-hegyi Juventus együtthallgatása a 810 kHz-es Siófoki adóval, vagy
a Kossuth Rádión a korábban rövidhullámon is sugárzott déli krónika az SW 6025 kHz-en az MW 540-nel együtt. Élmény volt! Persze minden esetben 2 vevő kellett hozzá.
Úgy hangzott mindegyik, mintha a műsorvezető a hátam mögött szólna, térbeli volt. Sokkal inkább, mint az előzőekben vázolt trükkök!Egyébként szomorú, hogy SW-n már nem ad a Magyar Rádió, mert azért a Kárpátok hegyeiben nem valószínű, hogy a határon túli magyarok tudják fogni az 540-et. És ezt már lehet, hogy írtam, de valahogy az én vevőmön legalábbis az SW-sáv sokkal erőteljesebb és tisztább (értsd: érthetőbb) hangzással vagy modulációval szól, mint a fahangú MW és LW! Szerintem Nálatok is ez a helyzet, lévén, hogy azok profibb cuccok!
Habár a rövidhullám csak 2,5 kHz hangátviteli sávszéllel dolgozik (szemben az MW 4,5 kHz-cel), viszont úgy tudom, a vevők olyan szépen kiemelik a mély hangokat, a magasakat pedig felharmonikusokkal, ill.felhangokkal pótolják, hogy aláhúzom: sokkal tisztább a hangzása, mint akármilyen MW vagy LW adásnak. Ez pedig szerintem igencsak számít, hiszen különben az érthetőség rovására megy. A Kossuth az 540-en még zsebrádióval is olyan brummosan szól, hogy majd kiugrik a kezemből (újabban pedig már búg is).
Ha rangsorolnom kellene: legjobb a rövidhullám hangzása, utána következik a középhullám, majd nagyon utolsó sorban -a legrosszabb- a hosszúhullámé. SW > MW > LW
