Nightman írta:Ezt értem én és köszönöm a szemléltetést is,de /kérdem mjnt laikus/ a gyártók a zaj erősítését is fel szokták tüntetni úgymint jel/zaj viszony..
Ami általában 1-2 bB szokott lenni ha jól tévedek,nem 15-20..? 
...hogy is magyarázzam?
- jel/zaj viszony (SNR): vevőkészülék bemenetére érkező hasznos jel / "zaj+zavarjel" aránya. Ez határozza meg, hogy milyen minőségű lesz a vétel.
- az erősítőkre ráírt "F" -fel jelölt érzék az zajszám (zajtényező), ami az erősítő áramkör által termelt termikus zaj bemenetre vonatkoztatott értéke (csak hogy bonyolítsuk a helyzetet, a koax kábel is rendelkezik "zajtényezővel").
A vevőantenna veszi a hasznos jelet, mellette a környezetből zajt és zavart is szed össze.
Zaj: pl: a Nap által sugárzott termikus zaj,
Zavar: pl: távoli adó jele, elektromágneses zavarok (gyújtáshibás robogó, kompakt csövek, számítógép hálózatok, mobiltelefonok sugárzása, stb)
Ezt a "katyvaszt", amit az antenna összeszed, az erősítő erősíteni fogja (nem tud különbséget tenni, hasznos jel / zaj+zavar között), ezen kívül a kimeneti jelhez még hozzá fogja tenni a saját termikus zaját! - vagyis SNR biztos hogy rosszabb lesz, mint az erősítő bemenetén. Kérdezhetnéd, akkor miért kell erősítő? - hosszú kábel csillapításának ill., ha több végpontot akarunk ellátni az osztások okozta veszteség kompenzálására.
dB érték ne tévesszen meg, mert ez nem egy mértékegység, hanem egy arányszám. Ha egy erősítés (csillapítás) van megadva dB-ben, az a bemeneti jel/kimenti jel teljesítmény arányát jelzi -> 20dB = 100-szoros (be: 1mW -> ki: 100mW). SNR esetén a hasznos jel teljesítmény / zaj+zavaró jelteljesítmény aránya 100:1, F: zajtényző esetén viszont az eszköz termikus zaját a -273,16°C-on "lévő" zajhoz viszonyítják. A rendszer (antenna, kábel, erősítő, elosztók, csatlakozók) eredő zaját szép hosszú képlettel ki lehet számolni...minél több elem lesz benne, annál nagyobb lesz ez a "zaj" érték...vételi jel minőségét, antenna mérettel -> nyereség + irányítottság lehet javítani. Joe