krisz83 írta:Ha megkérdeznek, hogy mit szoktál hallgatni, de valójában nem is hallgatsz rádiót, akkor mit fogsz mondani? Azt, aminek a logója beleégett az agyadba valahol, ahol buliztál.Én ebben nem vagyok 100%-ig biztos, de ellenérvet se tudok felhozni. Ez már pszichológiai kérdés. Az agyba való beleégetés viszont mindenképpen kulcsfontosságúnak tűnik.
krisz83 írta:ha megkérdezed őket, a 2/3-a azt sem tudja, ki a műsorvezető mondjuk délelőtt, vagy hogy ma mi volt a téma a Kukoriban...Nem, mert úgymond "nem jut el az agyukig", nem tudatosulnak az úgymond "érdektelen dolgok", mert a rádió számukra jórészt csak háttérzaj. Ha valami érdekeset hallanak, felkapják a fejüket, de különösebben nem törődnek vele. (Kérdés, hogy vajon a reklámot meghallják-e, de ennek az elérése megint másik tudomány.
(Alternatíva még az értem én, de leszarom. Mondjuk munkahelyen szól, és nem kapcsolhat el. Ugyebár egyes felmérésekben tudtommal mindenféle rádióhallgatás számít, akár a kocsiban hallgatod, akár munkahelyen, akár utazás közben, szabadidődben..)
krisz83 írta:Nekem sok olyan ismerősöm van, aki pont a napi 6-7 ismétlés miatt nem hallgatja már.Valószínűleg ők azok, akik nem csak háttérrádióznak, hanem az elérhető információk miatt kapcsolják be a rádiót. Nagyon úgy fest, hogy ők vannak kevesebben a R1 célcsoportjában, vagy egyszerűen csak kevésbé alapoznak rájuk. (A megoldás aláhúzandó.
Többféle ember van, ők többféle dolog miatt hallgatnak rádiót. Egy valami egész biztos: a R1 tudja, kikhez szól, és úgy látszik, meg is találta őket. Innentől kezdve ez egy jó rádió. Maximum egyes emberkéknek nem tetszik. Nem lehet mindenkinek szólni. Képtelenség.
Szerk.: Azt kifelejtettem, hogy van egy nagy előnyük: kiszámíthatók (Talán túlságosan is..
