Olvastam a fórumot vasárnap éjjeli hozzászólásom óta, de direkt nem szóltam hozzá. Dühből, csalódottságból és főleg átgondolatlanságból nem szerettem volna hozzászólni.
Nyert a Fidesz, és talán - sőt biztos - akkor is simán nyer, ha nem nyúlnak hozzá olyan drasztikusan a választási rendszerhez, ami egyértelműen torzzá teszi a mindenkori választási eredményeket. Hogy mire gondolok? Csak pár példa. 45%-kal 2/3-ot lehet szerezni (gyakorlatilag Kunhalmi Ágnes körzetére várunk, ami még nem dőlt el, legrosszabb esetben is 2/3 - 1). Abszurd. A korábbi választási rendszernek is voltak torzító hatásai, de ez így nonszensz.
Aztán. A választói körzetek átszabása... Itt gyorsan leszögezem, végignéztem az eredményeket, ezen most talán sok nem múlott. De! Itt Kaposvár környékén a falvakat mindenféle ráció nélkül 3 körzetbe bontották. (Eddig 1 volt.) Jellemző, hogy az egy körjegyzőséghez tartozó Taszár - Kaposhomok páros közül az előbbi Siófokhoz (80 km közúton... teljesen más helyi problémák, teljesen más társadalmi problémák stb.), utóbbi Kaposvárhoz került. A mi településünk Marcali választókörzet része volt. Felmerül bennem a kérdés: mi közöm Marcalihoz? Naponta 1 db. busszal tudnék csak oda közvetlenül eljutni. A helyiek közül egyetlen ember nem dolgozik Marcaliban, ellenben Kaposváron a lakosság nagy része.
A médiarendszer (kivéve az internetet) teljes egyoldalúsága. Ezt nem hiszem, hogy taglalnom kellene. Mindenki láthatja.
A kampányfelületek egyoldalúsága. Itt csak halkan megjegyzem, ha egy civil szervezetnek annyi pénze van, hogy országos, kiemelkedő plakát- és szórólap akcióra több tíz(?)millió forintja van... Hát, akkor nem is olyan szegények ezek a civil szervezetek. (Irónia
)Ezektől függetlenül is mielőbb meg kell újulnia az ellenzéknek. Bizonyítható, hogy nem jött be a nagy összeborulás. Ennek több oka van, nagyban belejátszik a kormánypárti média karaktergyilkossága, de emellett rengeteg olyan szavazó van, akik elvből nem szavaznának többet se Gyurcsányra, se Bajnaira. (Szerintem többet vittek, mint amennyit hoztak a maguk pár százalékával.) Mesterházyt nem tartom miniszterelnök-képességű politikusnak, ráadásul a 2010-es abszolút várható nagy zakó után ez már a második nagy pofon, amibe beleszalad. Ugyan 200 ezer körül tudta növelni a baloldal szavazótáborát, ez még kevés, nagyon is. Főleg, hogy a Fidesz pár év alatt elvesztett félmillió szavazót, de nem tudta őket megnyerni.
A legszomorúbb a Jobbik előretörése. És azt gondolom, hogy ez nem csak az MSZP-nek, de bizony a Fidesznek se örömteli. Jól látható, hogy vidéken, a kisebb falvakban (sajnos az én településemen is), már nem a baloldal, hanem a Jobbik az alternatíva. Nagyon félő, hogy egy rosszul sikerült kormányzati négy év, és egy balul sikerült ellenzéki megújulás esetén a Jobbik 2018-ban már komoly erőként léphetne fel. Azt gondolom, ezt nem biztos, hogy szeretném (és nagyon remélem, hogy többen vagyunk az országban, akik hasonlóan gondolkodnak) megélni, átélni, és annak következményeit viselni. A dolog egyáltalán nem vicces. És akkor már inkább veszek egy mély levegőt, és próbálok egy olyan kormánnyal megbarátkozni, ami ugyan nincs a gusztusomra (egykulcsos adó, választási törvények elrontása, oktatási rendszer szétbarmolása), mint egy olyannal, ami valószínűleg a biztos a államcsődhöz és teljes elszigeteltséghez vezetne.
