RADIOSITE Fórum

  • Politika

 #118115  Szerző: markfelt
 
szolijom lesz ez amúgy külföldön kiejtve.

lehetett volna ennyiből "tik" is, az sokkal menőbben hangzik. érted, mint a klm..
 #118114  Szerző: mimi
 
Kép
 #117771  Szerző: asimov
 
Akkor itt a következő:

Akinek (még) van kedve a tényekhez, az nézze meg a hivatalos adósságnyomásmérőt, ami pár hónapnyi "tetszhalál" után ismét működik, csak kicsit át lett alakítva.
A régebben agyonpropagált GDP arányos államadósság számértéke már nem egy szép nemzeti színű számlapon található meg, hanem kicsit lejjebb, szövegezve:
http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasag ... yomas-mero
"Az összesített GDP-arányos államadósság jelenleg 79,43%."

Idén februárban -amikor még érezhető volt az egyszeri államadósságcsökkentő intézkedések hatása- még a fidesz.hu-n is mentek a "folyamatosan csökken az államadósság" cikkek.
Sokan szóltak annakidején is arról (persze mind ballibsi hazaárulók lettek egyből, pedig csak simán számoltak), hogy az államadósság csökkenése tiszavirág életű lesz, mivel egyrészt egyszeri tételekkel lett elérve, másrészt a zsugorodó gazdaság miatt a tervezett adóbevételek nem folynak majd be. (Ez így is lett)

Meghallgatnám a hivatalos álláspontot erről... de a számok egyértelműek: az államadósság mértékét a jelenlegi kormány pont úgy növeli, mint az előző tette. Még idén valószínű a 2010-es szint (~82%) elérése, illetve meghaladása, mert már Matolcsy is beismerte azt, hogy idén a tervezett adóbevételeknek csak egy része folyik majd be (ez amúgy 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is így volt... nem tanulnak?) és lassan megkezdődik a szavazatvásárlás is, ami miatt -egyelőre úgy tűnik- még a felnőttoktatás is be lesz áldozva.
 #117634  Szerző: Csongii
 
Erre nem lehet mit mondani..... talán csak annyit, hogy FAIL. :hit: Magyarország, én így szeretlek.... :punch:
 #117620  Szerző: asimov
 
Ha ez csak félig is igaz, akkor ezzel nálam sikerült alulmúlni az elitélt azeri baltás gyilkos idő előtti "szabadlábra helyezését":
http://www.origo.hu/itthon/20130625-umi ... erzik.html
 #117609  Szerző: asimov
 
Ide akartam kilyukadni: vannak félrevezető szerződések, azonban -netes fórumok alapján- a többségük nem ilyen, hanem nagyon is egyértelmű, csak éppen tisztességesen elolvasva nem voltak. Azt pedig minden józanúl gondolkodó ember beláthatja, hogy XY pénzintézet esetlegesen nem egyértelmű szerződése miatt nem lehet az összes többi pénzintézetet is elmarasztalni. Ez nonszensz lenne, még orbániában is. A kormány nem mindenható: a pénzintézetekhez képest nulla potenciállal nem bíró Klubrádiót sem tudták elintéztetni, még bírói itéletek sokaságának a figyelmenkívűl hagyásával sem.
(A Klubrádió helyében én azonnal kártéritési pert indítottam volna az NMHH ellen!)

Predensjog ida vagy oda, minden egyes szerződést külön-külön kell megvizsgálni.
Csak az a szerződés támadható -és kell is lépni ezesetben- amelyik nem felel meg a megkötése idején fennálló jogi szabályozásnak. Amelyik megfelel, az nem támadható és pont.
Aki meg aláírta azokat az "egylapos" szerződéseket, annak meg úgy kell, erre nem lehet mást mondani.

A továbbiakhoz újfennt kell az már egyszer beidézett szerződésszakasz:
"Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és a deviza kamat alakulásától függően változhat.
Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezi, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A Hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Az Adós kijelenti, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának, s vállalja ennek következményeit."


Tehát csak halkan és óvatosan tessék emlegetni a semmissé nyilvánítást, ugyanis a kiemelt szakasz értelmében, ez akár a teljes árfolyamkülönbözet azonnali és egyösszegű aktuálissá válását is jelentheti. (Egyebek mellett erre is felhívta a figyelmet Szász Károly, illetve a PSZÁF!)
A másik, hogy tömeges semmissé nyilvánítás esetén (aminek nem szabad megtörténnie!) az országot finanszírozó nemzetközi hitelezők gondolhatják úgy, hogy Magyarország veszélyes hely a pénzük számára és Ft, illetve államkötvény eladási hullámmal "pillanatok alatt" az egekbe verhetik a Ft árfolyamokat és kis hazánk finanszírozási költségeit is, amit épeszű magyar ember -ha dev-hiteles, ha nem az- nem akarhat.
Itt a Kúria "jó" döntést, illetve állásfoglalást nem tud hozni.. nem irigylem őket: egyik esetben a dev-hitelesek fogják utálni őket, másik esetben a komplett ország mehet rá a döntésükre.
mlaszlo írta:...vannak korrekt szerződések, ami részletesen mindent leír, de ugyanakkor nagyon sok olyan van, amiben szinte semmiről nincs említés. Max. hivatkozik egy ÁSZF-re, ami szintén általános jellegű és az összes hiteltípusra igaz kitételeket, számításokat tartalmaz (amit egy egyetemi tanár ért meg, ugyanis logaritmus és különféle egyéb tudományosnak mondható képleteket ír).
 #117603  Szerző: mlaszlo
 
krisz83 írta: Pl. egy 10 Milliós hitelnél, amiből visszafizetett emberünk eddig 6.5 Milliót, ez hogyan is néz ki?
Az eredeti állapot ugye az, hogy Te nem kaptál a banktól egy fillért sem. Tehát a bank azt mondja, hogy oké, nem fizess egy forint kamatot és kezelési költséget sem a felvett 10 Millióra, viszont az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kérelem értelmében holnap kérem a fennmaradt 3.5 Milliót.
Akkor mi van. Nem köteles rá hosszan elnyúló törlesztési lehetőséget adni. Azt is mondhatja, hogy kérem 3 részletben.
Biztos lesz ilyen eset is, ezt mérlegelnie kellett az ügyfélnek, aki perre ment a bankkal szemben. De sokan vannak olyanok is, akik már bőven túlteljesítették a felvett összeget, náluk akkor vagy nullára fut a hitel vagy még a banknak kellene visszafizetni valamennyit.
Fontos lesz az ítélet, amit hoznak, de sajnos a bankok előszeretettel hozzák fel azt, hogy nálunk nincs precedens értékű per. Vagyis hiába minden körülmény ugyanaz, egy másik bíró nyugodtan hozhat teljesen ellentétes döntést is :(
 #117602  Szerző: krisz83
 
mlaszlo írta: Éppen ezért van felelőssége a banknak, nem adtak át kellő információt, olyan terméket értékesítettek, amit az emberek nem értettek, illetve információkat elhallgattak előttük.
Tulajdonképpen mindkét fél hibás, a bank legalább annyira, mint a hitelfelvevő.
Azért arra majd kíváncsi leszek, hogy most milyen döntés születik. Mert ha most nyernek, akkor ezrével fognak a bankok ellen menni az emberek.
Az azért lesz mókás, mert ha minden egyes szerződésre kimondja a bank hogy semmis, akkor mi van?
Nyilván jön az ilyen esetekben szokásos, eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kérése a bíróságnak.
Pl. egy 10 Milliós hitelnél, amiből visszafizetett emberünk eddig 6.5 Milliót, ez hogyan is néz ki?
Az eredeti állapot ugye az, hogy Te nem kaptál a banktól egy fillért sem. Tehát a bank azt mondja, hogy oké, nem fizess egy forint kamatot és kezelési költséget sem a felvett 10 Millióra, viszont az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kérelem értelmében holnap kérem a fennmaradt 3.5 Milliót.
Akkor mi van. Nem köteles rá hosszan elnyúló törlesztési lehetőséget adni. Azt is mondhatja, hogy kérem 3 részletben.
 #117600  Szerző: mlaszlo
 
mimi írta:
mlaszlo írta:Ott nem, de amikor letetted a jogosítványt, akkor ott a rossz dolgok is előkerültek, ha máshol nem, de az elsősegély tanfolyamon biztosan.
Tessék, az autóhoz le kell tenni a jogosítványt, hitelt meg boldog-boldogtalan vett fel minimális ismeretek nélkül.
Éppen ezért van felelőssége a banknak, nem adtak át kellő információt, olyan terméket értékesítettek, amit az emberek nem értettek, illetve információkat elhallgattak előttük.
Tulajdonképpen mindkét fél hibás, a bank legalább annyira, mint a hitelfelvevő.
 #117599  Szerző: mlaszlo
 
asimov írta:
mlaszlo írta:A kezdet kezdete alatt mit értesz? Mert 2009-2010 óta valóban vannak kiadványok, elemzések már, de előtte nem nagyon emelték ki az árfolyamkockázatot.
Nem tudom melyik bank szerződését nézted, de pl. az E betűs bankcsoporthoz tartozó leasing csoport szerződésében nincs leírva az árfolyamkockázat. A szerződések, amiket kiadtak, egy A4-es lap.
Róna Péter legelőszőr 2005-ben szólalt fel ezügyben, méghozzá eléggé drisztikus módon, csak hát a dev-hiteles reklámkampányok jóval erősebbek voltak. Erre azért emékszem, mert abban az évben kellett csőtőrés miatt "újraépíteni" a fürdőszobát, itthon. Állambácsi sem nagyon erőlkodott figyelmeztetni, mert mindenkinek jó volt a dev-hitelekkel felpörgetett gazdaság.
Egy A4-es lap? Ez csak vicc, ugye? Legutóbb 9 (kilenc!) oldalas dev alapú lakáshitel szerződést nézegettem, kiváncsiságból. Volt benne jó sok apróbetű, az tény. A megfelelő fejezetekből egyértelműen kiderült az, hogy Ft-ban folyósított, deviza alapú hitelről van szó, valamint az árfolyamkockázatból adódó követklezményeket a hitelfelvevő viseli. Jellemző amúgy: a hitel felvevőjének én mutattam meg ezeket a szakaszokat, mert őmaga sosem olvasta el a teljes szerződést. :(
Ahogy most is, akkoriban is ki lehetett kérni szerződésmintát a pénzintézetektől.

Az alábbi a szakaszt most másoltam ki egy találomra kiválasztott hitelszolgáltató szabadon letölthető, hat oldalas autófinanszírozási hitelszerződés mintájából:

"Deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és a deviza kamat alakulásától függően változhat.
Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezi, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A Hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam-különbözet egy összegben esedékessé válik. Az Adós kijelenti, hogy tudatában van a deviza alapú finanszírozás fokozott kockázatának, s vállalja ennek következményeit."


Ha ez nem figyelmeztetés, akkor semmi nem az.
mlaszlo írta: Ne haragudj meg, de ez úgy ahogy van, hülyeség. Akkor minek kértek be mindenféle jövedelemigazolási papírokat? Mi köze volt akkor hozzá, hogy mennyi a lakás rezsije, egyéb kiadások? Sokszor még számlákat is kértek? Autó esetében meg életszerűtlen, hogy az legyen a fedezet, hiszen annak az értéke folyamatosan csökken.
Azért, mert PSZÁF rendelet kötelezte hitelképességi felülviszgálatra a pénzintézeteket. Ennek két oka volt: egyrészt, többszörös személyazonossági ellenőrzés, másrészt a nyilvánvalóan fizetésképtelenek azért kiestek a rostán.
Az autóval amúgy érzékeny pontra tapintottál rá, ugyanis az autó esetleges lefoglalása esetén, csak a későbbi árverésen befolyt összeggel csökken a tartozás, a különbözet továbbra is behajtható adósságként jelentkezik. Háznál tudtommal ugyanez a helyzet. (BAR lista, stb.)
mlaszlo írta: Ez egyáltalán nem igaz. Vállalkozók és cégek körében igenis nagyrészt mindent hitelből finanszíroznak, azt is, amit megengedhetne magának. Mégpedig azért, mert a hiteltörlesztés adó csökkentő, jelentősen tudja mérsékelni a bevétel és a nyereség után fizetendő adót.
A vállakozói szférát hagyjuk ebből ki, mert az -ahogy utalsz is erre- a magánszemélyekhez képest sokkal több mozgástérrel rendelkeznek és merőben más jogi szabályozás vonatkozik rájuk. Én kizárólag magánszemélyekre vonatkoztatva írtam a hitelekről.
mlaszlo írta: Jómódúak keretében is népszerű a hitel, mégpedig azért, mert ha készpénzben fizetsz nagyobb összeget, azt bizony szemrevételezi az adóhatóság, könnyen jöhet egy adóellenőrzés, vagyonosodási vizsgálat. A hatóság meg ugye csak akkor nem talál valami hibát, ha nem akar.
Ez megint másik történet. Az elúszott dev-hitelesekről és a pénzintézetekről beszélgetünk, legalábbis szerintem.
Amit említesz és amiből idéztél egy komoly, részletes szerződés lehet. Az E betűs banknál és annak a lízing csoportjánál egyáltalán nem ilyen egy szerződés. Az autóra az E Leasing 1 A4-es lapot adott szerződésként. Egyik oldalán az ügyfél és a bank általános adatai, másik oldalán a felvett hitelösszeg, önerő összege, törlesztő részlet, futamidő és THM szerepel. Mind, mind forintban feltüntetve. Arra, hogy ez nem egy forint alapú egyetlen kis nagyítóval látható kocka utal, ahol devizanemként CHF-et jelöltek meg. Az oldal alsó részén pedig kb. 6-os betűnagysággal néhány kitétel a fizetési határidő tartására, stb, amik tulajdonképpen általános érvényűek valamennyi hitelszerződésre. Általánosan ír a forint hitelekről, deviza és deviza alapú hitelekről. De hogy az adott szerződésre melyik vonatkozik, az nincs feltüntetve. Ez a szerződés éppen ezért teljesen félrevezető.
Láttam hasonló szerződést én is, amit említesz, az 15 oldalas volt, az sem ennyire pontos, mint amiből idéztél, de abban már feltüntették devizában is az összegeket.
Tehát abban igazad van, hogy vannak korrekt szerződések, ami részletesen mindent leír, de ugyanakkor nagyon sok olyan van, amiben szinte semmiről nincs említés. Max. hivatkozik egy ÁSZF-re, ami szintén általános jellegű és az összes hiteltípusra igaz kitételeket, számításokat tartalmaz (amit egy egyetemi tanár ért meg, ugyanis logaritmus és különféle egyéb tudományosnak mondható képleteket ír).
  • 1
  • 467
  • 468
  • 469
  • 470
  • 471
  • 517