Köszi.
Még válaszolok a kérdésedre, mert tök normálisan feltetted:
szerintem az alapvető különbség Szájer bulija és az LMBTQ mozgalom, illetve törekvések támogatása között az az, hogy Szájer (és politikai közege) az identitása kapcsán a titkolózás, a hazudozás (főleg a családjának) és a képmutatás hármasát tartja egyetlen elfogadható útnak, tehát mindent csakis négy fal között, az LMBTQ mozgalom pedig a magánélet szabad felvállalásának és törvényes megélésének lehetőségét, titkok, sérülések, szorongások, társadalmi megvetés és bűntudat nélkül úgy, ahogy a nem LMBTQ személyek is (úgy, és nem intenzívebben).
Tegnap láthattuk, hogy mi a különbség a kettő között. Drogos orgiákra nem az jár, aki szabadon megéli a vágyait és nem kell félnie semmilyen retorziótól, tehát egészséges lelkületű tud lenni, hanem az, akinek el kell fojtania, szégyen, öngyűlölet övezi és folyamatosan nő benne a feszültség, ami végül egy ilyen buliban testesül meg. Nem mondom, hogy kizárólagosan így van ez, mert a perverzek sokmindentől lehetnek perverzek, ennek nemcsak társadalmi-politikai, hanem lelki okai vannak, amit persze befolyásol az előbbi - de ez a jellemző mintázat.
A "normális" melegek nem ezt csinálják, mert nem szorulnak rá. Szájer sem csinálta volna, ha megélhette volna szabadon az érzelmeit és vágyait, nem kellett volna megházasodnia, és egy olyan alaptörvényhez adnia a nevét (oké, igaz, csapatban írták), amiben a saját, legmélyebb vágyait a maga normalitásában és teljességében nem élheti meg, csak titokban, kamuban, tagadásban. Így viszont, 32 év után nem maradt más, csak a kamu, a gangbang, meg az eresz.
Megtehette volna, hogy a lebukás előtt feláll, kiáll, és elmondja, hogy ezt nem tudja tovább csinálni. Csak nem vasárnap, hanem mondjuk csütörtökön. Nem tette. Alapvetően ezzel van "bajunk".
).
