Igaz, de
szerintem....
Az adasra hasznalt DVB-T "antennadobozok" nem maguk az antennak, hanem burkolatok
(ezek vannak lefestve, mert az oszlop csucsat gyakorlatilag kotelezoen le kell festeni piros/feherre) es csak vedik magat az antennat, ami a dobozon belul van. (mint a wifi-s "dobozantenna"-knal es a burkolt radaroknal.)
Hogy miert lenne a burkolva maga az antenna? Ilyen magas frekvencian (700-800 MHz) mar egy vastagabb zuzmara lerakodas is szepen elhangolhatja az antennat, ugyanis ekkor megno az antenna fizikai felulete es (skin hatason keresztul) a kapacitasa is es vegsosoron ez okozza az elhangolodast, ami nagyobb teljesitmenyek lesugarzasakor mar nagyon artalmas bir lenni a tapvonalra es az adora is.
Tudtommal az osszes DVB-T ado (Magyarorszagon) vizszintes polaritassal sugaroz, azok a "dobozok" meg erosen fuggoleges elhelyezesuek.
A tovabbiakban, az elozo gondolatmenetet folytatom, szigoruan elmeleti alapon.
A DVB-T "savban" az 1/2 hullamhosszusag (egyenesdipol) ~18...20 cm es azok a dobozok szelessegre boven nagyobbak, mint 20 cm.
--------------------
Az elobb kimaradt:
Egy-egy "dobozban" (0.5-0.6 lambda terkozt feltetelezve) 4 db. viszintes dipol lehet egymas felett.
--------------------
A dipol egy kiprobalt, bizonyitott es foleg egyszeru antennaszerkezet. A feszultsegminimumos megtaplalas miatt a betaplalasi pont egyszeruen illesztheto a valoszinuleg szinten alacsonyimpedancias tapvonalhoz. Tobb tiz, esetleg szaz kW-ot kell atvinni, igy barmifele ellenallasilleszto balun alkalmazasa joforman szoba se se johet a vesztesegek miatt.
Az egyes DVB-T "dobozok" viszonylag kicsi teljesitmenyt birhatnak el (100...250 W?) igy ezekbol a dobozokbol annyit tesznek fel egy-egy adotoronya, amennyit lesugarzando teljesitmeny es az elerni kivant iranyhatas/lefedettseg indokoltta tesz, es ez igy nagyon koltseghatekony megoldas.
Mar ha ez az egesz igy van...
LuciFerko írta:a siófoki tornyon pirosak az új antennák 