Kedves Mindenki, Tisztelt Tóth Tamás!
Mint ahogy látható, teljesen friss a regisztrációm. Megvallom, gyakran olvasom ezt a fórumot, mert jó visszajelzésnek tartom, még akkor is, ha az itt leírtakat fenntartásokkal kell kezelni, legalábbis szerintem. De akkor is kiváló visszajelzés egy munka során. Így szándékosan nem készítettem magamnak profilt, mondván, nem szeretném leírni, mit gondolok, mások véleményére vagyok kíváncsi! Eddig!
Ahogy a nickemből is látszik, Berényi Attila vagyok, a NeoFm munkatársa voltam. Félreértés ne essék, azé a csapaté, aki felállt augusztusban.
Nem ismerlek Tamás, sem a szakmából sem magánéletből. Ez az én hiányosságom: más rádiókban, vagy más súlycsoportban mozogtunk, és remélem ez így is marad.
Ám néhány megjegyzést azért hozzáfűznék ahhoz, amit leírtál!
Hogy valami hiteles-e, azt majd eldönti az olvasó, hallgató, néző, nem pedig az, aki közöl!(bocs egy kis szakma) Maximum objektív próbálhatsz lenni, de a történtben betöltött szereped ezt lehetetlenné teszi. Ez igaz rám is! Maradjunk annyiban, hogy azokon a szűrőkön keresztül, amelyet eléd tettek a főnökeid, te így láttad az eseményeket.
Nyomatékosan kikérem a régi stáb és a magam nevében, hogy lapos célzásokkal azt sugalld, mi koszt, mocskot hagytunk volna magunk után, vagy lehetetlenné tettük volna a munkát. Aki dolgozott már profi rádióban, az tudja, hogy minden, de minden rendszer jelszavakkal szigorúan védett! Mielőtt a csapat beadta volna a felmondását, több alkalommal jeleztük (írásban és szóban), hogy ha az új tulajdonos nem egyenlíti ki a tartozását (itt most csak az elmaradt bérekről van szó), akkor a stáb feláll, de ehhez hozzátettük, hogy ebben az esetben adjon lehetőséget arra, hogy a munkát átadhassuk, és az ehhez tartozó információkat is! Egyetlen alkalommal sem élt a lehetőséggel, sem személyt, sem pontos időpontot nem adott meg!
Mivel a tulajdonos SEMMILYEN számlát, költséget nem fizetett, így a takarítók sem dolgoztak. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk a normális munkafeltételeket fenntartani. Fényképekkel rögzítettük az állapotot, ahogyan a stúdiót, szerkesztőséget otthagytuk. Ezeken látszik, hogy a legnagyobb rend, tisztaság uralkodott, működő rendszerekkel. Bár semmi sem kötelezett erre bennünket, de a hallgatók iránti tiszteletből 2 napnyi konzervadást összeraktunk, így időt adva a tulajdonosnak, hogy a folyamatos adás feltételeinek megteremtésére további lehetősége legyen. Nyilván tájékozatlanságodból adódik több csúsztatás a leveledben, szándékosságot nem feltételeznék. Például a katasztrófavédelem Terra rendszere nem volt kikapcsolva, azt nem tudod megtenni, csak csatlakozni kell rá. Ezt a hírszerkesztői gép bekapcsolásával és egy kód megadásával lehetett megtenni. Nos ez a KÓD a hírszerkesztőség falán - az összes hírekhez kapcsolódó kóddal együtt - egy külön papíron, nyomtatva ott lógott, valamint a hírigazgatói íróasztalon is ott volt, az összes többi a témába vágó információval együtt. Ezt azért tudom, mert én tettem oda.
Az a megjegyzésed, mely szerint lebutítottuk volna a gépeket, vagy adatokat mentettünk volna ki, és elvittük volna a szignálokat, vagy bármit, már-már súrolja azt a határt, hogy jogi úton kérjünk meg rá, bizonyítsd be, amit nagy nyilvánosság előtt közölsz. És nem te vagy az első abból a csoportból, melyet most képviselsz, aki ilyen súlyú kijelentést tesz!
Örülök, hogy felsoroltad azok nevét, akikkel együtt elvállaltátok a tulajdonos által ajánlott feladatot. Nyilván tudtátok, mit mennyiért csináltok. Ám mint annyi helyen, most is hangsúlyozom, hogy ha csak töredékét kerestétek annak a pénznek, amit mit, akkor sem kaphattatok egy fillért sem. Ugyanis (mint tudott) a tulajdonos nem fizette ki a béreket, és a műsorkészítő vállalkozások számláit sem, sőt a végén, még a teljesítés igazolásokat sem hagyta jóvá, azaz még számlát sem tudtak ezek az emberek adni, már aki ilyen helyzetben volt. És a nulla bármennyivel osztva nulla marad. Mi ingyen dolgoztunk az új tulajdonosnak, sőt elég sokba került nekünk ez. Azért tettük meg, mert szerettük azt a Neo-t! Számomra a fizetések mértéke, mindig tabu volt. Ám mielőtt vagdalkoznál adatokkal, értékkel, nézd meg a valódi számokat. És egy kis matematika segíthet azon, hogy egy fizetés sok vagy kevés. Csak állítsd mellé azt a reklám értéket, összeget amit az előző stáb kitermelt havonta (most tegyük félre, hogy egyébként nem volt rentábilis más okok miatt a vállalkozás) és ugyanezt tedd meg a ti bértömegetekkel, és a ti reklámbevételeitekkel. Nos?
Számtalan egyéb megjegyzésem lenne még, de akkor túl hosszúra nyúlna a levelem, és így sem rövid (bocs). Ám egy nagyon fontos dolog. Ha visszaolvasod azt amit írtam, láthatod, én egyetlen egy alkalommal sem minősítettem az általatok végzett munkát, vagy bármit veletek kapcsolatban. Kérlek, tartsd ehhez te is magad!
Részemről az itt folytatott diskurzust lezártnak tekintem. Ha bárkinek véleménye van, megtalál, és szívesen dumálok vele, akár személyesen is.
Köszönöm: Berényi Attila
ui: a csapatunk minden egyes tagja tudja, nem hibázott, amikor felmondott, hanem a legjobb döntést hozta meg, bármennyire fájdalmas is volt az! Ti ezzel lehetőséghez jutottatok. Majd az idő eldönti mennyire tudtatok élni vele.
Mint ahogy látható, teljesen friss a regisztrációm. Megvallom, gyakran olvasom ezt a fórumot, mert jó visszajelzésnek tartom, még akkor is, ha az itt leírtakat fenntartásokkal kell kezelni, legalábbis szerintem. De akkor is kiváló visszajelzés egy munka során. Így szándékosan nem készítettem magamnak profilt, mondván, nem szeretném leírni, mit gondolok, mások véleményére vagyok kíváncsi! Eddig!
Ahogy a nickemből is látszik, Berényi Attila vagyok, a NeoFm munkatársa voltam. Félreértés ne essék, azé a csapaté, aki felállt augusztusban.
Nem ismerlek Tamás, sem a szakmából sem magánéletből. Ez az én hiányosságom: más rádiókban, vagy más súlycsoportban mozogtunk, és remélem ez így is marad.
Ám néhány megjegyzést azért hozzáfűznék ahhoz, amit leírtál!
Hogy valami hiteles-e, azt majd eldönti az olvasó, hallgató, néző, nem pedig az, aki közöl!(bocs egy kis szakma) Maximum objektív próbálhatsz lenni, de a történtben betöltött szereped ezt lehetetlenné teszi. Ez igaz rám is! Maradjunk annyiban, hogy azokon a szűrőkön keresztül, amelyet eléd tettek a főnökeid, te így láttad az eseményeket.
Nyomatékosan kikérem a régi stáb és a magam nevében, hogy lapos célzásokkal azt sugalld, mi koszt, mocskot hagytunk volna magunk után, vagy lehetetlenné tettük volna a munkát. Aki dolgozott már profi rádióban, az tudja, hogy minden, de minden rendszer jelszavakkal szigorúan védett! Mielőtt a csapat beadta volna a felmondását, több alkalommal jeleztük (írásban és szóban), hogy ha az új tulajdonos nem egyenlíti ki a tartozását (itt most csak az elmaradt bérekről van szó), akkor a stáb feláll, de ehhez hozzátettük, hogy ebben az esetben adjon lehetőséget arra, hogy a munkát átadhassuk, és az ehhez tartozó információkat is! Egyetlen alkalommal sem élt a lehetőséggel, sem személyt, sem pontos időpontot nem adott meg!
Mivel a tulajdonos SEMMILYEN számlát, költséget nem fizetett, így a takarítók sem dolgoztak. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk a normális munkafeltételeket fenntartani. Fényképekkel rögzítettük az állapotot, ahogyan a stúdiót, szerkesztőséget otthagytuk. Ezeken látszik, hogy a legnagyobb rend, tisztaság uralkodott, működő rendszerekkel. Bár semmi sem kötelezett erre bennünket, de a hallgatók iránti tiszteletből 2 napnyi konzervadást összeraktunk, így időt adva a tulajdonosnak, hogy a folyamatos adás feltételeinek megteremtésére további lehetősége legyen. Nyilván tájékozatlanságodból adódik több csúsztatás a leveledben, szándékosságot nem feltételeznék. Például a katasztrófavédelem Terra rendszere nem volt kikapcsolva, azt nem tudod megtenni, csak csatlakozni kell rá. Ezt a hírszerkesztői gép bekapcsolásával és egy kód megadásával lehetett megtenni. Nos ez a KÓD a hírszerkesztőség falán - az összes hírekhez kapcsolódó kóddal együtt - egy külön papíron, nyomtatva ott lógott, valamint a hírigazgatói íróasztalon is ott volt, az összes többi a témába vágó információval együtt. Ezt azért tudom, mert én tettem oda.
Az a megjegyzésed, mely szerint lebutítottuk volna a gépeket, vagy adatokat mentettünk volna ki, és elvittük volna a szignálokat, vagy bármit, már-már súrolja azt a határt, hogy jogi úton kérjünk meg rá, bizonyítsd be, amit nagy nyilvánosság előtt közölsz. És nem te vagy az első abból a csoportból, melyet most képviselsz, aki ilyen súlyú kijelentést tesz!
Örülök, hogy felsoroltad azok nevét, akikkel együtt elvállaltátok a tulajdonos által ajánlott feladatot. Nyilván tudtátok, mit mennyiért csináltok. Ám mint annyi helyen, most is hangsúlyozom, hogy ha csak töredékét kerestétek annak a pénznek, amit mit, akkor sem kaphattatok egy fillért sem. Ugyanis (mint tudott) a tulajdonos nem fizette ki a béreket, és a műsorkészítő vállalkozások számláit sem, sőt a végén, még a teljesítés igazolásokat sem hagyta jóvá, azaz még számlát sem tudtak ezek az emberek adni, már aki ilyen helyzetben volt. És a nulla bármennyivel osztva nulla marad. Mi ingyen dolgoztunk az új tulajdonosnak, sőt elég sokba került nekünk ez. Azért tettük meg, mert szerettük azt a Neo-t! Számomra a fizetések mértéke, mindig tabu volt. Ám mielőtt vagdalkoznál adatokkal, értékkel, nézd meg a valódi számokat. És egy kis matematika segíthet azon, hogy egy fizetés sok vagy kevés. Csak állítsd mellé azt a reklám értéket, összeget amit az előző stáb kitermelt havonta (most tegyük félre, hogy egyébként nem volt rentábilis más okok miatt a vállalkozás) és ugyanezt tedd meg a ti bértömegetekkel, és a ti reklámbevételeitekkel. Nos?
Számtalan egyéb megjegyzésem lenne még, de akkor túl hosszúra nyúlna a levelem, és így sem rövid (bocs). Ám egy nagyon fontos dolog. Ha visszaolvasod azt amit írtam, láthatod, én egyetlen egy alkalommal sem minősítettem az általatok végzett munkát, vagy bármit veletek kapcsolatban. Kérlek, tartsd ehhez te is magad!
Részemről az itt folytatott diskurzust lezártnak tekintem. Ha bárkinek véleménye van, megtalál, és szívesen dumálok vele, akár személyesen is.
Köszönöm: Berényi Attila
ui: a csapatunk minden egyes tagja tudja, nem hibázott, amikor felmondott, hanem a legjobb döntést hozta meg, bármennyire fájdalmas is volt az! Ti ezzel lehetőséghez jutottatok. Majd az idő eldönti mennyire tudtatok élni vele.
