Kedves Tamás!
Mondták már páran, hogy egyszer a nagy pofám lesz a vesztem, de aki ismer, az tudja: „ami a szívemen, az a számon”
Vidéki rádiósként már lassan 17. éve taposom a mókuskereket, immáron a harmadik rádiónál. Sosem voltam az az ember, aki monitor mögé bújva, tenyeret dörzsölve az ismeretlenség homályába bújva irkál és köpköd mindenféle fórumokon. Tudnod kell, hogy mind a régi, mind pedig az új Neonál és a Classnál is vannak, voltak ismerőseim és jó barátaim. Speciel téged többször hallottalak és abszolút jó szakembernek tartalak, abból leszűrve, amit hallottam, de most nem erről van szó. Pusztán néhány észrevétel, szigorúan kívülállóként!
A régi stáb nem véletlen állt fel, nem volt pénz! Amióta jöttetek, sajnos ti lettetek más rádiók vezetői számára azon etalon, akik bebizonyítják azt, hogy „félpénzért” – ne adj Isten, ingyen - is van ember. Sok helyen ezzel visszaélve tartanak benn fizetéseket, dobják vissza az esetleges emelésekre irányuló kérelmeket, stb. és a legnagyobb gond az, hogy ily módon megint a munkavállaló húzza a rövidebbet, mert bizony „bezzeg rádió” lettetek a szó negatív értelmében, egy olyan országban, ahol azért küzd az ember, hogy a jogos jussát megkapja, mert sajnos itt tartunk. Ma már nem előlegért, hanem utólagért állunk sorba a bérszámfejtő irodája előtt. Ha nem tetszik, jön a kész válasz: „Nézd meg mi megy a Neoban.” Kösz!
Mi alapján ítélitek meg azt, hogy mi a jó és mi nem? Néhány seggrázós csajból? Ezt mindennek hívnám, csak nem szakmai megállapításnak. Komolyan mondom, hogy pár zenével rendesen arcon csaptatok, pl. Aerosmith – Eat the rich ezúttal a szó legpozitívabb értelmében, amit nagyon üdvözöltem, ezért jár a jó pont, de kicsit olyan érzésem volt vele, mintha egynapos, tiszavirág életű rádiózásra rendezkedtetek volna be és mindent meg akartatok volna mutatni, amit a gonosz előző stáb eltitkolt a nép elől, rájuk erőltetve a napi háromszori Cher – Belive-t. Ez egy vidéki rádióban megállná a helyét, de egy országosban nem. Véleményem szerint egy ekkora kaliberű médium nem engedheti meg magának a kísérletezést, hacsak nem látja a közeli végét és minden-mindegy alapon teszi a dolgát. Ezt örömzenélésnek hívnám.
Közhelyes leszek. Ebben a következmények nélküli országban bárki azt csinálhat, amit akar. Azt ugye egy percig sem gondoltátok komolyan, hogy a milliárdos adósságot a vezetőség ki fogja köhögni? Ha a válaszod igen lenne, akkor ne haragudj, de nem hiszem el. Itt minden arról szólt, hogy a jogi kiskapukat szélesre tárva miként tudunk pár hónapig, néhány statiszta segítségével esetleg kaszálni valamit, saját, lehetetlen projectjeink népszerűsítésével. Végülis 5 forint befektetéssel csak nyerhetek alapon.
Ha nem fizetek villanyt, jönnek, lekapcsolják „oszt jó napot” Ha nem tolom ki a bérleti díjat, kiraknak a házból, stb, stb. Nem értem, hogy honnan ez a végtelen pökhendiség és felháborodás (nem a te részedről)? Azt végképp nem tudom megemészteni, hogy a hallgatók érdekeire hivatkozva, az utolsó vérig történő harcként lett beállítva ez az egész, lehetetlen történet. Ne érts félre, itt nem irigységről van szó, mert én biztosan nem vállaltam volna azt, hogy a szakmával szemben állva, meghiúsítsak egy jogos bérkifizetésre irányuló akciót, feltéve, ha valahol szeretnék még ebben az életben rádiósként elhelyezkedni, mert hidd el, hogy sokkal többen szorítottak a régi stábnak, hogy elérjék céljukat, de ez már elvi kérdés.
Politikába végképp nem szeretnék belekeveredni, az előzményeket - gondolom - mindenki ismeri, és abban egyetérthetünk, hogy nem lett volna szabad, hogy idáig jusson a Neo!
Nagyon felületes voltam, ezért elnézést kérek…
Tisztelettel:
Szávoly Richárd
Már a PontFm-es időszakban is hangosan szólt a rádió 
