Időjárás

[markfelt]

7: http://youtu.be/8KZu0ECeMNk

[asimov]

Jut eszembe: pár éve csinálom és mintha hatna is: Ősszel a meztelen csigák a talaj felső 10..15 cm-be petéznek. Tél kezdetén felásom, átforgatom a talajt, ahol csak ez lehetséges, így a csigapeték (kicsi fehér gömbök, csomókban) felszínre kerülnek, ahol télen megfagynak. Nyilván nem mindegyik pete kerül is "halálsorra", de amelyik igen, az már nem kel ki tavasszal.
Ezért is haragszom azokra kerttulajokra, akik nem ássák fel tisztességesen a kertjüket ősszel, mert hogy "nem kell a hólé a talajba"

[asimov]

3
élesztős víz... ezt kipróbálom, mert a sör rohadtul nem vált be.

4:
átmenetileg jó, mert a gyümölcsöket hamar meglepik hangyák, és a csigák a "hangyás" cuccokat elkerülik, mert a csigákat (és minden mást élőlényt is) megtámadják a hangyák a gyümölcsdarab közelében

4/B (csigagyűjtés)
Csak ez a tuti módszer, csak győzze az ember vödörrel és lámpafénnyel (elemlámpa fényében könnyű megtalálni a csigákat, mert a hátrahagyott nyálkájuk is -mint valami nyomjelző- csillog)

5
Működő módszer addig, amíg egy eső el nem mossa a sávokat. Jómagam, első körben kb 2 cm-s mészhidrát csíkokból képeztem "négyzethálót" a kertben, és az első éjjel egyikén olyat láttam, amitől leesett az állam és kicsit más szemmel nézek azóta a csigákra.
A kicsi "növendék" csigák simán rácsúsztak az orruk elé kerülő mészhidrát sávra és el is pusztultak (kiszáradtak a mészhidráttól). A nagyobb (kb. 6-7 cm-től) csigák már fifikásak: lassan előrecsúszva, a testük elülső részét "átemelték" a sáv felett, majd "omega" alakot felvéve "át is ugrottak" rajta. Majd hanyatt estem ettől a mutatványtól.
Ezután ritkásabban ugyan, de 5 cm-s sávokat képeztem ki, amelyen nem akadtak fenn a nagyobb csigák, de át sem mentek rajta. Pár nap után még reggel is keresték a "kiskaput" a sávokon (gondolom már nagyon éhesek voltak)
Kicsit kísérleteztem is ezzel és azt mondanám, hogy a testhosszuk kb. 1/3-át kitevő akadályt képesek "átugorni"

6
Itt is gond a hangyasereg, amely hamar eltakarít minden hozzáférhető, ehetőt dolgot a kertből. A nem ehető olajokat inkább hanyagolnám... A cimborám (gyümölcsöse van) a minap javasolta a kenhető egérragasztót ide. Ő a gyümölcsfák törzsének alsó, kb. 10 cm-ét keni be ezzel, így védve a hangyáktól a fákon növő termést. (A spanyol meztelencsiga az alacsonyabb fákra is felkúszik!)
A kifelé hajtott perem a házas csigákat megállítja, de a meztelencsigákat (nálam) nem: ferdén simán átkeltek az élesre peremezett alu lemezen. Amúgy vízóraaknám betontetején -alulról feltapadva- rendre találok meztelen csigát.

Vannak lehetőségek, de komoly harc ez, és sajnos egyre komolyabb, mert pls. sok telektulaj nem is tud a telkén virágzó csigapopulációról (sima gyep van, ezért észre sem veszi a csiganyomokat), és ezért a szomszédja is szív(hat).

[kukac]

"az alábbiak közül remélem talál
megfelelő módot a csigák elleni védekezésre:
1.) Kezdem azon módszerekkel, amiket én
nem szeretek, de a teljesség megkívánja, hogy
leírjam itt őket – ez a sózás (szerintem
kegyetlen módszer a csigák ellen és a
növénynek, talajnak sem tesz jót).
2.) Van az un. Nematop nevű szer is (ez pl. a
Biocont webáruházában is megrendelhető),
mely egy Phasmarhabditis hermaphrodita nevű
fonálférget tartalmaz, ami a csigákat
„megbetegíti”.
3.) Lehet különböző csigacsapdákat
alkalmazni, mint például a sör csapda, mikor
konzerv dobozba, befőttesüvegbe sört töltünk
és a földbe ássuk úgy, hogy a szája a talajjal
egy szintben legyen. Ugyanerre a „csalogatós”
célra használható még az uborka- és
krumplihéj, az élesztős víz (2 dl vízhez 1 ek
élesztőpor), de állítólag a macska- és
kutyaeledel szagát is csábítónak tartják.
Vannak még kertészeti árudákban kapható
műanyag csigacsapdák is (pl. Nortene
csigacsapda (1400 Ft körüli) – ugyanilyen
elven működik, mint a fenti sörcsapda).
4.) A másik megoldás, mikor narancs-,
grapefruit-, banán-, vagy dinnyehéjat
helyeznek ki és az odagyűlő csigákat
összeszedik egy vödörbe és a legközelebbi
mezőn – azért a kerttől távol – szabadon
engedik őket. De ezek nélkül is lehet esténként
(főként eső utáni este) zseblámpával
„csigavadászatot” tartani, szintén vödörrel
(hallottam olyanról, hogy a gyerekekkel a
legkedveltebb esti program a „ki gyűjti a
legtöbb csigát”).
5.) Van mikor valamilyen anyagot szórnak a
csiga által vágyott növény köré – erre valóban
szokták alkalmazni a vasfoszfátot, de ezen
kívül lehet még mészpor, fenyőtövis, fahamu,
kávézacc, por rátört főtt tojáshéj, melyek a
csigák közlekedését akadályozzák meg első
sorban.
6.) Ugyanezt a célt szolgálják a kisebb
műanyag kerítések a virágok körül, pl. fából
készült kicsi kerítés, aminek a külső oldalát
valamilyen olajos, zsíros anyaggal bekenik,
amin nem tudnak – vagy csak nehezen –
átmászni a csigák. Egy másik megoldás a
vékony fémlemezből készült kerítés, melynek
felső peremét kifele hajlítják egy kicsit.
7.) Vannak „csigaűző” kerti növények is, mint a
begónia, fekete ribiszke, paszternák, zsázsa,
fokhagyma, kakukkfű – ezeket is lehetne a
rózsa köré telepíteni.
8.) Nem utolsó sorban a csigák természetes
ellenségeinek megóvása is fontos: vigyázzak a
futrinkákra, örüljenek, ha béka van a kertben,
hát még, ha sün téved arra. De kiváló
csigaírtók a tyúkok, ha esetleg van baromfi a
ház környékén.
Illetve ajánlom itt az Ötvenentúl-on egy
kollégám írást a meztelencsigák elleni
védekezésről:
http://www.otvenentul.hu/page.php?
PageID=49327&Printable" https://www.otvenentul.hu/tanacsado.php?id=35&pageID=2

[kukac]

@asimov, akkor elmondhatod magadrol hogy a te csigaid nem szalonkepesek!

[asimov]

Az úri csigák a márkás sörökre, a meztelen csigák a kőbányaira buknak!

[asimov]

Szalon...

@asimov: "Rohadtul nem ment a sörre egy darab csiga
sem..." - hat tehetek en rola, hogy ilyen antialkoholista csigaid vannak a kertben?! Milyen tipusu sor volt, nemet vagy pilseni?

[frekivadasz]

Az úri csigák a márkás sörökre, a meztelen csigák a kőbányaira buknak!

[kukac]

@asimov: "Rohadtul nem ment a sörre egy darab csiga
sem..." - hat tehetek en rola, hogy ilyen antialkoholista csigaid vannak a kertben?! Milyen tipusu sor volt, nemet vagy pilseni?

[asimov]

Bizony.. ennek van szezonja.
Remélem, megélem azt napot, mikor a különböző médiumok mindig, mindenhol (internetes linkben is) a nevén merik nevezni ezt az időjárási jelenséget.
Jól emlékszem arra, amikor már jó régen... Lullát és még két falut rendezett le egy tornádó. Amatőr meteorológusok az első percektől kezdve tornádót emlegettek, míg a "hivatalos" hírcsatornák csak hetek múlva merték ezt a szót a "szájukra venni" egyáltalán. Ezen röhögtünk kollégákkal.
Melózni arrafelé pár nappal az eset után, és edzett Nat-Geo nézőként, nekem is nyilvánvaló volt az, hogy mi történt ott.
(egy jól behatárolható rombolási sáv egyik oldalán erre, míg a másik oldalán arra hajoltak a fák. Ebben a keskeny sávban rongálódtak komolyan a háztetők, pár tíz méterrel odébb már csak minimális kár volt, stb)

http://www.idokep.hu/hirek/megint-felhotolcser