sarkosan megfogalmazva:
Közszolgálati rádió:(Hargitai Henrik szerk. 2004. Kisközösségi rádiósok kézikönyve. Budapest: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete.)
Kereskedelmi rádió:
- kötelező tájékoztatási minimumok
nagyon kevés kommentár
"közlöny"-szerű működés, a kommunikáció útja egyirányú: tájékoztatás - információközlés
"erős kulisszák", távolság a hallgatók és a készítők között, "kimértebb" stílus
nagyobb munkamegosztás
Közösségi rádió:
- minél szélesebb körhöz eljutni mindenáron
a figyelem mozgósítása reklámkampányokkal, akciókkal, játékokkal, erős show-elemekkel
stílusában igyekszik minél simulékonyabb, fülbemászóbb lenni
híres sztárszemélyiségek bevetése
a kommunikációból fogyasztási cikket csinál
legfőbb törekvése: a két reklám közti idő kitöltése
- nem feltétlenül, nem mindenáron akar mindenkihez szólni
szubkultúrák, kisebbségek, egy-egy speciálisabb társadalmi csoport meghatározó jelentősége
többségében önkéntesek munkáján alapul
személyesség, nyitottság jellemzi
hozzáférhetőség: azok csinálják, akiknek szól
partnernek tekintik a befogadót
rádió és hallgató kölcsönösen hatnak egymásra, közvetlen információcsere
nonprofit működési keretek: az esetleges működési bevételeit visszaforgatja a rádió működtetésére, olcsó működtetés
"puha kulisszák": a hallgató részese a rádióprogram születésének
helybeliség különös jelentősége
igyekszik erősíteni a helyi kultúrát, a helyi nyelvezetet
többnyire erősen azonosul az általa felvetett témákkal
főszereplője nem a híres sztár, hanem a hétköznapok embere
erős átfedések a munkamegosztásban, összecsúszó szerepek
témái nem a nemzetközi és országos események és nem is a pártpolitika, hanem többnyire a helyi, települési, szomszédsági események, történések, a helyi emberek-közösségek ügyei, örömei és konfliktusai, vagy egy érdeklődésű közösség számára fontos események, témák
értékei: a helyi kultúra és a tematikából következően a helyi önszerveződések, ill. az időtálló, a divat szeszélyeire fittyet hányó jelenségek, alkotások, stb. bemutatása
