Szép írás, ez akár az ínternetes rádiózásra is ki lehetne terjeszteni. 
,, Minden adást úgy csinálj meg, hogy lehet az lesz az utolsó.''
ROXY Rádió
A médiaoktatásról annyit, hogy ad azért jónéhány ismeretet, ami nem árt annak, aki mikrofon mögé merészkedik. Még egy kereskedelmi rádióban is kiütközhet a tudatlanság az egyébként roppant tehetséges műsorvezetőnél, ha megnyilvánul valamiben, amihez hülye. Az meg azért ciki, mert mégiscsak nagy számú közönséghez beszél, azok meg általában azt veszik alapul, amit "bemondtak a rádióban".
A médiaoktatás így tartalmaz egy csomó alapozó tantárgyat pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, közgazdaságtan, politológia, társadalomtörténet, közjog, földrajz, művelődéstörténet, kommunikációelmélet témakörében, ami a társadalom működésének megértéséhez elengedhetetlen. Tegyük hozzá, hogy ezekkel az ismeretekkel az állampolgárok nagy része sincs tisztában, bármennyire is alapvetőek, ez meg is látszik a társadalmon, de ha valakinek, akkor az emberekre hatással lévő és az emberek tájékozódását szolgáló média munkásainak képben kell lenniük.
Ennek ellenére persze vannak így is a médiában, akik hülyék ehhez, de az már nem az oktatáson múlt
Ott van aztán az, hogy alapvető technikai ismereteket szerezzenek a hallgatók, pl. ismerjék a különböző mikrofontípusokat és hogy abba hogyan kell beszélni, tudják, mi mire jó a keverőn, ne azzal teljen a rádiós pályafutásuk eleje, hogy nem tudnak elkészíteni egy felvételt, mert nincsenek tisztában az alapokkal, vagy legyen annyi operatőri ismeretük, hogy tudják, hogyan állhatnak, mozoghatnak kamera előtt, stb. Mert enélkül, ha bekerülnek egy rádióstúdióba, annak az egy stúdiónak abban a felépítésében robotként megtanulják, mi hogy van, de amint máshova kerülnek vagy valami megváltozik a stúdióban, meg vannak lőve.
És aztán ott vannak a média működéséről megszerzett ismeretek, a médiaműfajok, médiaetika (hogy legalább az ismeretek meglegyenek róla, hogy ne legyen az ember mindenkin átgázoló, a média hatalmával visszaélő gátlástalan szar), mire kell figyelni hír, tudósítás, interjú, portréműsor készítésekor; médiagazdaságtan, médiajog, satöbbi...
Az, hogy valaki tud beszélni, az magában kevés, ha szart se tud se a világról, se a médiáról. Akkor maximum biorobotnak jó, aki egy darabig ellébecol egy-két médiumnál, aztán kikúrják, mert már nem érdekes és mehet a répaföldre kapálni.
Voltam én is biorobot, tudom, meg is utáltam a kereskedelmi rádiózást, mint a szart, annyi gátlást szedtem össze, hogy már meg se tudok úgy szólalni mikrofonba, ahogy a műfaj megkövetelné, pedig - most rohadt nagyképű leszek, de - lehetett volna rá érkezésem, ha több alapozással vágok neki, nem egyből tizennyolcévesen tolom be a pofám az első utamba akadó kereskedelmi rádióba, ahol egyébként viszonylag elismerten heti 3-5 műsort vezettem, délelőtti közszolgálati magazin mellett a rádió legnépszerűbb szórakoztató műsorait, emellett hírműsorokba tudósításokat, satöbbi, de mivel tizennyolcéves hülyegyerek elájult attól, hogy fú, rádiózik és nem volt semmi különösebb tapasztalata az egész működéséről, ezt ki is használták, szarul éltem meg az egészet annak ellenére, hogy a munkám során értek sikerek, aztán fölálltam és otthagytam, voltak még erőtlen próbálkozásaim, de rájöttem, hogy nem nagyon kell ez nekem, pedig ez volt az álmom.
Lehet, az a bajom, hogy jó rádiós akartam lenni, nem egy elbaszott celeb.
De baromira nem bánom, hogy így alakult, mert imádom a közösségi rádiózást (itt magára a közösségi elveken működő rádiózásra gondolok természetesen, nem a kisközösségi frekvencián működő rádiózásra...), legfeljebb nem a rádiós tevékenységből fogok megélni. A kommunikáció szak viszont elég nagy álom volt, tavaly 25 évesen bele is vágtam, de azzal is más tervem van, minthogy konkrétan egy médiumnál helyezkedjek el, a közösségi média kutatása és oktatása most a nagy álom. Megélhetési kényszerből meg legfeljebb hírszerkesztő vagy tévés vágótechnikus lennék, azt próbálom még megalapozni
A médiaoktatás így tartalmaz egy csomó alapozó tantárgyat pl. pszichológia, szociológia, szociálpszichológia, közgazdaságtan, politológia, társadalomtörténet, közjog, földrajz, művelődéstörténet, kommunikációelmélet témakörében, ami a társadalom működésének megértéséhez elengedhetetlen. Tegyük hozzá, hogy ezekkel az ismeretekkel az állampolgárok nagy része sincs tisztában, bármennyire is alapvetőek, ez meg is látszik a társadalmon, de ha valakinek, akkor az emberekre hatással lévő és az emberek tájékozódását szolgáló média munkásainak képben kell lenniük.
Ennek ellenére persze vannak így is a médiában, akik hülyék ehhez, de az már nem az oktatáson múlt
Ott van aztán az, hogy alapvető technikai ismereteket szerezzenek a hallgatók, pl. ismerjék a különböző mikrofontípusokat és hogy abba hogyan kell beszélni, tudják, mi mire jó a keverőn, ne azzal teljen a rádiós pályafutásuk eleje, hogy nem tudnak elkészíteni egy felvételt, mert nincsenek tisztában az alapokkal, vagy legyen annyi operatőri ismeretük, hogy tudják, hogyan állhatnak, mozoghatnak kamera előtt, stb. Mert enélkül, ha bekerülnek egy rádióstúdióba, annak az egy stúdiónak abban a felépítésében robotként megtanulják, mi hogy van, de amint máshova kerülnek vagy valami megváltozik a stúdióban, meg vannak lőve.
És aztán ott vannak a média működéséről megszerzett ismeretek, a médiaműfajok, médiaetika (hogy legalább az ismeretek meglegyenek róla, hogy ne legyen az ember mindenkin átgázoló, a média hatalmával visszaélő gátlástalan szar
), mire kell figyelni hír, tudósítás, interjú, portréműsor készítésekor; médiagazdaságtan, médiajog, satöbbi...Az, hogy valaki tud beszélni, az magában kevés, ha szart se tud se a világról, se a médiáról. Akkor maximum biorobotnak jó, aki egy darabig ellébecol egy-két médiumnál, aztán kikúrják, mert már nem érdekes és mehet a répaföldre kapálni.
Voltam én is biorobot, tudom, meg is utáltam a kereskedelmi rádiózást, mint a szart, annyi gátlást szedtem össze, hogy már meg se tudok úgy szólalni mikrofonba, ahogy a műfaj megkövetelné, pedig - most rohadt nagyképű leszek, de - lehetett volna rá érkezésem, ha több alapozással vágok neki, nem egyből tizennyolcévesen tolom be a pofám az első utamba akadó kereskedelmi rádióba, ahol egyébként viszonylag elismerten heti 3-5 műsort vezettem, délelőtti közszolgálati magazin mellett a rádió legnépszerűbb szórakoztató műsorait, emellett hírműsorokba tudósításokat, satöbbi, de mivel tizennyolcéves hülyegyerek elájult attól, hogy fú, rádiózik és nem volt semmi különösebb tapasztalata az egész működéséről, ezt ki is használták, szarul éltem meg az egészet annak ellenére, hogy a munkám során értek sikerek, aztán fölálltam és otthagytam, voltak még erőtlen próbálkozásaim, de rájöttem, hogy nem nagyon kell ez nekem, pedig ez volt az álmom.
Lehet, az a bajom, hogy jó rádiós akartam lenni, nem egy elbaszott celeb.
De baromira nem bánom, hogy így alakult, mert imádom a közösségi rádiózást (itt magára a közösségi elveken működő rádiózásra gondolok természetesen, nem a kisközösségi frekvencián működő rádiózásra...), legfeljebb nem a rádiós tevékenységből fogok megélni. A kommunikáció szak viszont elég nagy álom volt, tavaly 25 évesen bele is vágtam, de azzal is más tervem van, minthogy konkrétan egy médiumnál helyezkedjek el, a közösségi média kutatása és oktatása most a nagy álom. Megélhetési kényszerből meg legfeljebb hírszerkesztő vagy tévés vágótechnikus lennék, azt próbálom még megalapozni
No jól van Cicco, nem is merek vitatkozni veled, látom temérdek tapasztalatod van ebben a témába!
Ha valaki tehetséges, akkor tud beszélni, nem?Azért mert olyan sok és "mélyenszántó" gondolatod van, még senki nem fogja az a következtetést levonni rólad, hogy tehetséges vagy... inkább csak azt, hogy beszélsz a vakvilágba
Pasa írta: Amúgy meg csak erőlködtök ezen, csámcsogtok, csodálkoztok!Miért, csak a Pont vs. Rise témán szabad csámcsogni?
Pasa írta: Mi a ráknak kell ehhez iskola? Médiaiskola...?Ki beszélt médiaiskoláról? Arról beszélünk, hogy tapasztalat nélkül nem vesznek fel senkit. Meg arról, hogy akire azt írták páran, hogy nincs tapasztalatuk, azokról is megállapítottuk, hogy van.
Pasa írta:Ott mit tanítanak? Beszédtechnikát?Valószínűleg azt is, többek között.
Pasa írta:Az tényleg kell, a Kossuth Rádióba pl., de ha valaki tud beszélni, egy pörgős kereskedelmi adón elviszi a hátán az egész műsort.Na, várjál, ezt megpróbálom értelmezni: szóval egy kereskedelmi rádióban dolgozó egyénnek nem kell tudnia szépen, helyesen beszélni, elég, ha el tudja mondni hiba nélkül elsőre, hogy "Hamarosan friss közlekedési híreket hallhatnak Anettől, de addig is következzen az Abbától a Mamma Mia." Végül is, a következő megszólalásig van ideje kitörölni a nyálat a mikrofonból, amit az s és sz betűk kiejtésénél köpködött bele.. Még több beszédhibást a rádiókba!!!
Pasa írta:Nem médiaiskola kell ide, hanem szívvel-lélekkel rádiózó emberek (15-től 60-ig), meg menedzserek, akik viszik a pénzügyeket.Azért nem árt, ha van elméleti tudás is, legalább "betanítás" szinten. Ami a legtöbb helyen problémás. Ez egy ördögi kör, ide (is, mint mindenhová az országban) alapvető szemléletváltás kéne. Nem részletezem tovább, mert akkor már magamat ismételgetném.
mgabor írta:Geszti már gyerekkorában Mézga Aladárt szinkronizálta, meg ugye ott volt pl. a '80-as évek végén az Ász a tévébenGeszti, igen, ott is volt, meg ő volt az Első Emelet szövegírója és a Rapülők alapítója, na meg az ős Danubius (tudjátok, az igazi) egyik műsorvezetője a 90-es évek elején.
Harsányi meg még a budapesti helyi TV3-on kezdte az Aszfaltbetyár című ökörködéssel, hát...
Bochkor talán, ő német szakos egyetemistaként kezdte tán a Danubiusnál, mint német nyelvű műsorvezető, ha jól gondolom?
Bochkor Gábor szintén a korai Danubiusban villogott, de akkor még tényleg, nem úgy, mint most abban a fos Bumerángban. És igen, LF jól emlékszik, '89-ben a Sió tévében ő mondta a német híreket, a földi sugárzású UHF-adón.
A Harsányi Levente meg Harsányi Levente volt...
Amúgy meg csak erőlködtök ezen, csámcsogtok, csodálkoztok! Mi a ráknak kell ehhez iskola? Médiaiskola...? Ott mit tanítanak? Beszédtechnikát? Az tényleg kell, a Kossuth Rádióba pl., de ha valaki tud beszélni, egy pörgős kereskedelmi adón elviszi a hátán az egész műsort. Nem csak ezen múlik, és hadd ne legyek rosszindulatú (mert nem akarok), de egy-két tanult ember épp most rabolja le a magyar médiát! Nem médiaiskola kell ide, hanem szívvel-lélekkel rádiózó emberek, meg menedzserek, akik viszik a pénzügyeket. Örülök, hogy én még hallgathattam a fertőzésmentes magyar kereskedelmi rádiókat (1998 előtt). Itt bezárt a bazár, ez az igazság...
mgabor írta:előtte volt a Sió TV-ben is.Sakál írta:Jó, akkor Bochkor Gábor, Geszti Péter, Harsányi Levente, kit mondjak még aki nem rádiózott az előtt, hogy "nagy" rádióban vezetett műsort. Tudom, Harsányi először tévézett, de az még komolyabb talán, és előtte pincér volt.Geszti már gyerekkorában Mézga Aladárt szinkronizálta, meg ugye ott volt pl. a '80-as évek végén az Ász a tévében
Harsányi meg még a budapesti helyi TV3-on kezdte az Aszfaltbetyár című ökörködéssel, hát...
Bochkor talán, ő német szakos egyetemistaként kezdte tán a Danubiusnál, mint német nyelvű műsorvezető, ha jól gondolom?
gobbi írta:Mert:-Ha valaki tehetséges, akkor tud beszélni, nem?
- nem árt tudni, helyesen beszélni magyarul (ok, nem kell mikorfonengedély, de azért egy alap nem árt, és az átlag utcáról bejött tehetséges embernek ez nincs meg sajnos)
gobbi írta:- nem árt tisztában lenni az alapvető rádiózási szokásokkalAz a baj, hogy ez a végén kullog. Szerintem tudhat valaki mindent a törvényekről, technikáról, a zenékről, meg beszélhet anyanyelvi szinten angolul is, akár, ha minden jobb fülű hallgató reflexből teker máshová, ha meghallja a hangját.
- nem árt tisztában lenni az ortt-és törvényekkel
- nem árt tisztában lenni a technikai követelményekkel
- nem árt ha van egy jókora adag tájékozottsága minimum arról a zenei vonalról amit az érintett rádió képvisel
- nem árt egy "csipet" angol nyelv tudás..- és igen, valahol a végén ott kullog az is, hogy legyen egy kicsit egyéniség - egy pici tehetséggel!
Egyébként gondolkozom azon, hogy hány olyan műsorvezetőt ismerek, akiknél stimmelnek ezek a pontok, és - így végig gondolva -, elég kevés van belőlük..
ja ez csak nagyon vázlatos ahhoz képest ami alapján egy értelmes programigazgató dönt