Mindig jönnek a külföldi példák, meg a különböző nagy újítási, megoldási módok, hogy ez meg az milyen jó. Kíváncsi vagyok, mikor jöttök már rá, hogy egy dolog az, hogy vannak olyan emberek, akik igényes vagy legalábbis kevésbé "mainstream" rádiót akarnak (kisebbség), meg vannak azok, akiknek az kell, hogy ismert emberektől kapjanak ismert, populáris zenéket. Egyébként azt se tudják, mi szól, mert a rádió csak háttérzaj, csak az kattan be a tudatalattijukban, hogy jé, ezt már hallottam, ez tök jó (de csak azért jó, mert az "sláger", azt "szeretik" az emberek, és ezért ő is szereti, mert beleprogramozták az agyába, hogy az jó, és ezért már ösztönösen tiltakozik a merőben új dolgok ellen. (többség) Kisebbségnek kis rádió, többségnek nagy rádió. Amíg igény van az igénytelenségre, addig nem éri meg igényeset csinálni. Mert a borosbocskorcsizibalázsjáksómittudoménmégki a rádiós sztár, és őket hallgatják, mert nekik az vésődött be a tudatukba, hogy ők jók, amilyen zenei körítéssel kapják, az jó. És ebből lehet nagy pénzt csinálni. Aztán aki türelmes, meg sok pénze van, az megpróbálhat világmegváltani. Aki meg színvonalas vagy legalábbis egyedi valamit akar csinálni, az csináljon egy kisebb rádiót.