Hmm, ha már a rádiózásnál tartunk, kössük össze az internettel!
Csak úgy puszta véletlenségből rákerestem több régi készülékemre a neten, és ezt találtam:
(az a jó, hogy mindegyiknek letölthető még a használati utasítása is)
AudioSonic Poppy CR-200W nyugatnémet táskarádió (rádiósmagnó)
http://retronom.hu/index.php?q=node/13710
http://www.retronom.hu/node/12810
Az utóbbi cikkben tkp. leírják, miért szeretem én is:
a kiváló vételi érzékenysége és német precizitása mellett
"A beépített hangszóró példátlanul érzékeny a felsőközép-tartományban, így a névlegesen 1W kimenőteljesítményű erősítővel is nagy hangnyomást képes kelteni. Mindemellett kellemes, hallgatható hangszínű gép."
Márpedig ez egy rádiónál elég fontos szempont!

A legszebb hangú régi táskarádió, amivel eddig dolgom volt. A
hangnyomás szóval azelőtt -mint fogalommal- még nem volt dolgom, de pl. ennél a készüléknél "érezni lehet", hogy szól! Jobban dübörög, mint az első Philips mikrohifim!
De ha már az erőteljes hangzásnál tartunk, ezt kaptam nemrég:
NEC RM-248RE (szintén) rádiósmagnó
http://maxdat.eu/_hifijeim.jsp?page=_hifijeim
Totálisan működésképtelen állapotban volt, ezért mint holmiféle egyszerű, technikát szerető ember, rögtön a másra is használható alkatrészeit kiszedtem, és többek között ekkor bukkantam rá a 3 Ohm 3 Wattos valóságos "mélynyomójára", melyet rögtön hangfalként kezdtem el használni egy 4 Ohm-ra tervezett rendszeren. Kiválóan szólt, míg egyszer végleg meg nem adta magát (tudjuk, miért...). Kár volt érte. (A weboldalon a képek kinagyíthatók, ajánlom mindenkinek! Jó kis szuvenír.

)
Az amúgy is -sajnálatosan eredeti állapotában- működésképtelen japán csodát jelenleg szintén táskarádióként használom, afféle doboznak alkalmazva, melyet "egy kissé tönkrement", de beleépített zsebrádió hajt meg tölthető ceruzaakksikkal! Az utóbbi kb. 13 éves kis kínai ketyerének az az "egyetlen" baja, hogy a középhullámú sávot már nem képes fogni, és URH-n pedig kb. 95 MHz-től 100 MHz-ig fogja az adásokat. (A forgókondenzátora javíthatatlan, legfeljebb cserélhető, de annyi utánajárást meg nem ér meg.) Csináltam töltőszerkezetet is neki, tisztára mobil lett az egész.
Amit viszont bánok, hogy megszabadultam tőle, az egy (a '90-es évek elején készlettel együtt) kétezer Ft-ért piacon vett osztrák MTC autórádió, és a hozzá kapott AudioTon márkajelzésű eredeti
Made in Japan hangsugárzók. Bármihez is kapcsoltam őket, kiválóan szóltak, csak egy bajuk volt: nem nagyon bírták a nagy hangerőt, és pont egy Ladában azért bömbölnie kellene 4.-ben 90-nel haladva! Még azóta sem hallottam ilyen hangzású hangszórópárt, hihetetlen élmény volt fülelni. Ami japán, az tényleg jó!
Képek róla:
http://www.google.hu/imgres?q=%22AudioT ... Y02&zoom=1
http://www.google.hu/imgres?q=%22AudioT ... Y02&zoom=1
Egyébként ahhoz képest nem is drága.
Úgy emlékszem, 4 Ohm-os volt, amiben viszont biztos vagyok: a magasak olyan szépen szóltak rajta, hogy azt megközelítően konkrétan én még nem hallottam semmi hasonlót! Tudjátok: a magas hangok egyáltalán nem harsogtak rajta fülsértően, mint az ócskább kivitelű készülékeken, és ugyanez nem is volt olyan gépies, digitális hangú mint a mai Hi-Fi-ken, ugyanakkor nem volt "pöszés" középhullámú (MW-s) hangja sem! A mélyeket is szépen adta, és persze nem úgy, hogy közben "szétrepedjen a membrán"!
Lehetett terhelni, csak mégsem tudott eléggé hangos lenni, amit egy szocialista kocsiban elvárnánk. Éppen ezért ez inkább "művészeknek" való, ugyanakkor a fentiek miatt elmondható, hogy
a japánok nagyon jól eltalálták!
Akinek van hasonló élménye, kérem, ossza meg velem/
velünk!
