
Nah.. grafikon abrazolva igy nez ki az AM (amplitudo modulacio) uzemmod.
(fuggoleges tengely: amplitudo; vizszintes tengely: frekvencia)
A kozepso, fuggoleges barna vonal a vivojel, ezt hallani futyulo hangkent, nem pontosan frekire allt (regebbi) am-vevovel, illetve akkor, ha USB/LSB uzemmodban van a vevo, AM adas hallgatasakor. Informaciot nem hordoz, ezert a szintje allando, veteli oldalon csak a terjedes valtozasa befolyasolja. A kek es piros "pupok" a ketto, ugynevezett oldalsav (kek pup: also oldalsav; piros pup: felso oldalsav), ezeknek a jelszintje van valtoztva, es igy jon letre a modulacio. (termeszetesen a ketto egyutt mozog.)
Az USB/LSB adas AM jelbol van eloallitva ugy, hogy elso lepesben egy nagyon keskeny es nagy meredeksegu lyukszuro teljesen elnyomja a vivojelet (kozepso fuggoleges barna vonal) majd egy alul- vagy felulatareszto szurovel (felulatereszto -> USB; alulatareszto -> LSB) csak a szukseges oldalsav kerul tovabbengedesre es a tovabbiakban ezt a jelet keveri frekvenciara/erositi az adokeszulek. Tehat USB-nel csak a piros, LSB-nel csak a kek szinnel megrajzolt szakasz kerul tenylegesen kisugarzasra.
Az USB/LSB adasok dekodolasa sem egyszeru: a veteli oldalon, a vevoben generalt vivojel hozzakeveresevel es a hianyzo oldalsav szinkronizalt potlasaval AM jelet allit elo a vevokeszulek es ez van AM demodulatorral dekodolva.
Ha a szempont a keskeny savszelesseg es a hangminoseg viszont nem, akkor erdemes preferalni az USB/LSB uzemmodok hasznalatat, mert ugyanazzal az adoval (AM adashoz kepest) 5...6-szor nagyobb teljesitmeny sugarozhato ki.
Kelloen szelektiv USB/LSB vevovel az AM adas, grafikonon abrazolt kepe hallhato is: USB/LSB-re kapcsolva vevot, es lassan rakozelitve egy AM adasra, eloszor az egyik oldalsav (alulrol kozelitve az also, felulrol kozelitve a felso oldalsav) hallatszik, majd jon az eles futyulo hangkent jelentkezo vivojel, ami tovabbhangolva csillapodik es jon a masik oldalsav hangja is.
LSB = Lower Side Band = also oldalsav
USB = Upper Side Band = felso oldalsav