Nemi faziskesessel...
Huha... az en Antennakonyv-em szerint (ehhez mar elo kellett vennem
) a quad elem, ketto darab, emeletes formaban elrendezett, azonos fazisban gerjesztett felhullamu dipoluskent irhato le, es azert quad elem a neve, mert negy egyenlo hosszusagu oldala van. (Tehat a quad elem 1 darab, negyzet alaku hurok.) Amikor ketto ilyen hurok van egymas elott/mogott (es ebbol a hatso valamival nagyobb meretu es rovidre van zarva) az a cubical quad. Szo se rola, en elozoleg meg errol a cubical quad-rol irtam szorgalmasan...
Ismereteim szerint a "quagi" olyan yagi valtozat, amelynek a reflektorja es a sugarzoja is megfeleloen meretezett quad elem.
A "quagi" antenna rezonanciapontja/savszelessege (mikent a quad-oke is) elegge keskeny es ebbol adodoan az quagi savszelessege is kicsi, gyakorlatban 1-2 MHz csak a kihasznalhato savszelesseg. Az osszetett csatolasi viszonyok miatt, matematikai modszerekkel (pld. szamitogepes szimulacio) csak nagyjabol meretezheto le elore az antenna, es most eppen 150...200 E Ft egy olyan antenna bemeromuszer, amellyel nem csak saccolast, hanem tenyleges behangolast lehet vegezni. (Az elterjedt, allohullamarany meressel torteno "behangolas", valojaban nem behangolas, mert ez a meres nem az antenna rezonanciafrekvenciajat meri, hanem az antenna talpont, es teljes tapvonal impedancia viszonyainak egy osszesitett erteket jeleniti meg, ami felrevezeto lehet. (Siman lehet ugy is jo az allohullamarany, hogy kozben maga az antenna valojaban teljesen rossz parameterekkel uzemel.)
A quagi antenna, quad elemeinek az idotallo mechanikai kivitelezese mar 100 MHz-re is igencsak embert probalo feladat. (CCIR/FM savra ~75x75 cm illetve ~90x90 cm oldalhosszusagu keretekrol beszelunk) Magasabb frekvenciakon sajnos meg bonyolultabb a helyzet, mert a kicsi savszelesseg miatt, pld. 400 MHz kornyeken mar csak +/- 2 mm(!) lehet a meretbeli differencia a quagi osszes elemenel, es ha csak egy elem is kiesik ebbol a szorasbol, akkor az antenna sugarzasi gorbei teljesen "szetesnek". (Ez a teny a kiserletezo kedvu hobbistaknak raadasul csak akkor tunik fel, amikor egy gyari yagival antennaval hasonlitjak ossze a hazi krealmanyukat... )
A quagi-nak lenyegesen kissebb (kb 1/3-d) a savszelessege, mint a hagyomanyos yagi-e. (A tovabbiak a quad elemes reflektorral szerelt, dipolos yagira is vonatkoznak)
Mechanikailag sokkal egyszerubb, es nagysagrenddel hatekonyabb modja a yagi feljavitasanak (F/B szempontbol) az, ha "hanyomanyos" reflektorfal kerul a yagi (hurok)dipolja moge moge, ugyanis mar 3 elemes reflektorfal is jocskan megdobja az elore/hatra viszonyat az antennanak (pld. 10..12 dB-rol ~24 dB-re), mig egy 5 elemes reflektorfallal, ugyanennel az antennanal mar boven 30 dB feletti(!) elora/hatra viszonyra lehet szamitani, a savszelesseg erdemi merteku csokkenese nelkul.
A kulonfele yagikalkulatorok es szamitogepes szimulaciok fejlodesevel, es foleg az epitesehez alkalmas alu anyagok (AlMgSi 1) hozzaferhetove valasaval, radioamator berkekben az utobbi 15, de mar inkabb 20 evben a kulonfele yagi valtozatok gyakorlatilag teljesen kiszoritottak a hasznalatbol a quad minden formajat, nem csak URH-n, hanem mar rovidhullamon is.
Az elkepeszto merete ellenere, Magyaorszagon is van mar 7 MHz-re meretezett, ketelemes yagi uzemben.
A quagi ket teljesen eltero parameterekkel biro antenna erdekes "osszehazasitasi" kiserletenek az eredmenye, de a konstrukcio nem hoz annyit, mint amennyi nehezseggel jar a meretezese es a megepitese , es ezert nem terjedt el szeles korben, meg a keskeny savokban operalo radioamatorok koreben sem. (Professzionalis hirkozlesben -tudtommal- sehol vilagon nem hasznaljak.)
Pasa írta:A quad elem nem más, mint két egyszerű elem (dipól, reflektor vagy direktor) összekötése. Neve a négy oldalból adódik (quatro = négy). Amúgy egy keret után bármilyen - akár sima félhullámú - direktor is helyezhető, sőt a quad sugárzó házasítható a yagi elemeivel is. Ezt hívják quagi antennának. Jó kis konstrukció, nem is értem, miért nem alkalmazzák sehol sem.
