Rádió 1

[djlacee]

2016.09.04. 00:07 - bontsunk pezsgőt, magyar zene megy!!!
Super Stereo/Dé - Bent a neved

[markfelt]

Ne keverjük a közszereplőket és a rádióműsorokat a rádiókkal, más-más mechanizmus alapján működik a három dolog. A legnagyobb különbség a közszereplők és a külső cég gyártotta rádióshowk közt, hogy mobilisak, míg egy rádió nem.

Van persze vonzereje és kihathat egy rádiós márkára is, de amint egy másik rádión szólal meg Bochkor Gábor, a Music Fm kevésbé lesz érdekes egy Bochkor fannak.

[tomee]

A felvetések nagy részével tudok hasonulni, valamilyen szinten egy malomban őrlünk, csak más oldalról közelítjük meg a jelenséget.

Én a szerethetőség alatt elsősorban egyfajta addikciót értek hallgatói részről.

Példának okáért: a Music leigazolta Bochkort, aki akármennyire megosztó személy, a Slágeres múltja miatt hozott magával egy csomó embert, akik szó szerint vakulásig rajonganak érte. Ez sok százezer embert jelent, akik érzelmi alapon (!) viszonyulnak a rádióhoz. A Morning Show jelenleg ugyanaz a tészta, mint anno a Bumeráng, csak 10 évvel később. Lehet rá akármit mondani, de érzelmi húrokon vonzz be 2 millió embert, és ezt a műsorvezetők is tudják és hangoztatják.

Jelenlegi körülmények között behatárolható, hogy kik azok az emberek, akik után megy a tömeg (=garantált fix hallgatottság), és nem tudom nem azt feltételezni, hogy szándékosan azért ilyen gagyi a R1 jelenlegi műsorszerkezete, hogy a későbbiekben esetleg felszabaduló emberekkel ezt az űrt kitölthessék.

[markfelt]

Teljes tévedés, ez nem így van. Egy rádiónak két célcsoportja van, a hallgatók és a hirdetők.

Attól, hogy szerethető rádiót csinál valaki, éppenhogy beszűkíti az elsődleges célcsoportot (hallgatók), mert szerethető rádiót elsősorban úgy lehet csinálni, ha minél jobban kielégíted egy kiválasztott, kicsi réteg igényeit (pl. újdonságokra fogékony, fesztiválzenekarokra fogékony, király utcába heti többször járó, 18-24 éves bölcsészkaros réteg). Minél szélesebb a célcsoport, minél kommerszebb a csatorna, annál többen hallgatják és annál kisebb arányban kötődnek érzelmileg hozzá, hiszen nem "nekik szól", hanem mindenkinek szól. Lényegében kizárja a "szerethető" és a "tömegrádió" egymást egy versenyhelyzetben.

A hirdetők pedig a terméktől függően vagy a kommesz médiafelületet, vagy a szűk, prémium felületet kedvelik, mindenesetre ha komolyan gondolják a kampányt, szükséges, hogy lássák a hallgatottsági kutatás eredményét, és szükséges, hogy jó eredményt hozzon a csatorna a saját hallgatói célcsoportjában. (Vidéken és egyes KKV-knél sajnos elég jellemző, hogy a cég ott szeret hirdetni csakis, amilyen rádiót ő maga is hallgat, de ez most mindegy.)

Hogy érthető legyek: fültágítót jobb a bölcsészkaros rádióban, egy H&M kampányt pedig érdemesebb a kommersz rádióban lefuttatni. Általában persze utóbbi tejel jobban, úgyhogy ha törvény, vagy szerződés nem tiltja, egy épeszű rádiós menedzsment nem fog rétegigényekre rámenni, amíg nincsenek a tömegigények kielégítve. Márpedig egy három-/négyszereplős kereskedelmi rádiós piacon nincsenek.

[tomee]

tomee írta:
Ehhez képest a Rádió1 egy papíron sikeres formátumot követ, amiről előbb-utóbb valszeg ki lehet hozni egy csili-vili hallgatottsági kimutatást, de ehhez a rádióhoz érzelmi szinten soha nem fog senki sem úgy kötődni.

A Vanish Oxi Action Crystal White folteltávolító folyadék gyártójának szerinted az a célja, hogy érzelmileg kötődjenek a termékhez, vagy az a célja, hogy minél gyorsabban eladjon minél többet belőle?

Ezt értem Admin, de ez marketing is. Ha érzelmileg kötődnek egy adott termékhez (rádió), akkor értelemszerűen eladni is könnyebben el fogja tudni.

[markfelt]

Ehhez képest a Rádió1 egy papíron sikeres formátumot követ, amiről előbb-utóbb valszeg ki lehet hozni egy csili-vili hallgatottsági kimutatást, de ehhez a rádióhoz érzelmi szinten soha nem fog senki sem úgy kötődni.

A Vanish Oxi Action Crystal White folteltávolító folyadék gyártójának szerinted az a célja, hogy érzelmileg kötődjenek a termékhez, vagy az a célja, hogy minél gyorsabban eladjon minél többet belőle?

Ott van a Class FM-en a Morning Show, már lassan 9-10 hónapja arról szól, hogy mekkora űr maradna utána, ha megszűnne, mint ahogyan a Sláger Rádió és Danubius után is űr maradt.

Abból még nem élt meg senki, maximum egyetlen pici érv lehet majd, amikor a következő rádióval tárgyalnak, csillagozva, lábjegyzetben, a statisztikák alatt.

Ez üzlet. Sajnos politika is, de inkább üzlet.

[tomee]

Amúgy az esetek túlnyomó részében arról szokott menni a vita, hogy egy papíron leírt formátumokhoz képest mennyire életképes egy olyan felállás, ami úgymond intuitív módon ahhoz igazodik, amihez az embereknek igénye van.

Pl. a Music FM-ről is el lehet mondani mindent, de erősen ahhoz igazodik, amit annak idején a Roxy/Rádió1/Rise FM-es érából összetudott szedni, mint tapasztalat. Eleve fogalmuk van arról, hogy ha összeraknak zenéket random, az milyen érzelmi reakciókat fog kiváltani a hallgatókból. A Sláger FM konkrétan erre épít, csak ott a nosztalgia a domináns.

Ehhez képest a Rádió1 egy papíron sikeres formátumot követ, amiről előbb-utóbb valszeg ki lehet hozni egy csili-vili hallgatottsági kimutatást, de ehhez a rádióhoz érzelmi szinten soha nem fog senki sem úgy kötődni.

Lecsupaszítva a jelenséget, ez az addikcióról szól, semmi másról.

Ott van a Class FM-en a Morning Show, már lassan 9-10 hónapja arról szól, hogy mekkora űr maradna utána, ha megszűnne, mint ahogyan a Sláger Rádió és Danubius után is űr maradt.

[markfelt]

Úgy tűnik, a szeptemberi mérésben már szerepelni fog a Rádió 1 és a Rádió Rock is.

[Kovi02]

Ezzel nincs semmi baj, hasonló nyugati rádiók (pl. Z100) pl. 40 percenként is képesek ismételni egy power hitet.

Na de éppen Mike Posnernek az a zenéje már több mint egy éves. Duke Dumont-Ocean Drive se éppen a legfrissebb zenék közé tartozik,az R1 meg 2 óránként lejátssza. Ha egy zene nagyon friss,szerintem akkor menjen le két óránként. A Music sokkal változatosabb,és frissebb az R1-nél.

Nem attól power hit valami, hogy két hete adták ki.

Ha nem játszotta volna szarrá minden pop/dance rádió amit én hallgatok,akkor jó lenne.

[markfelt]

Ezzel nincs semmi baj, hasonló nyugati rádiók (pl. Z100) pl. 40 percenként is képesek ismételni egy power hitet.

Na de éppen Mike Posnernek az a zenéje már több mint egy éves. Duke Dumont-Ocean Drive se éppen a legfrissebb zenék közé tartozik,az R1 meg 2 óránként lejátssza. Ha egy zene nagyon friss,szerintem akkor menjen le két óránként. A Music sokkal változatosabb,és frissebb az R1-nél.

Nem attól power hit valami, hogy két hete adták ki.