Manyup:
Idézet az 1997. évi LXXXII. törvényből (Ez az érvényes most is, a még működő pénztárakra)
"(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amely az e törvényben foglaltak szerint örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni."
Tehát: a számlán levő összeg -és maga a számla is- a pénztártag tulajdona. Minden más állítás -jelenjen meg bárhol is- alaptalan. A manyup nagy előnye, hogy ösztönöz a minél nagyobb befizetésre, mert a levont nyugdíjjárulék egy része ment a saját számlára, ergo: minél több volt a járulék összege, annál több pénz ment a saját számlára is. (Aki azért hagyta a közös kalapba terelni a manyup pénzét, mert az "állami a tuti" az nagyon fog csodálkozni.)
Egyébként nem a manyup befizetések hiányozt/nak a nyugdíjkasszából, hanem szimplán kevés az érdemi mértékű járulékot termelő aktív és az azóta sem változott érdemben.
Egyéni nyugdíjszámla:
Szerintem soha nem lesz. Az állam ugyanis nagyon ellenérdekelt ebben, mert ez a konkrétan forintosított összeg egy érvényesíthető követelés lenne az állammal szemben, tehát gyakorlatilag megszűnne a "mindent elfedő/elnyelő nagy közös kalap" szisztéma, ami a mindenkori kormányok legkedvencebb jogi státusza.
A nyugdíjkassza fenntarthatóságáról értelmetlen minden vita, mert ez a kérdés végleg a 70-es években dőlt el, akkor, a családokban, az addigi 3...5 helyett 1...2 gyerek született: itt ugyanis megszakadt a reprodukciós folyamat. Tessék barátkozni azzal a gondolattal, hogy ki fog halni Magyarország.
Gazdasági oldalról nézve: Hamarosan (hiába a korhatár tologatások) tömegesen vonul nyugdíjba az egyik legnagyobb létszámú létszámú generáció és akkor sakk-matt lesz a nyugdíjkasszának. Tekintve, hogy nyugdíjasok a leghomogénebb és legkönnyebben "megvehető" szavazóbázis és egyre többen lesznek (miközben az aktívak száma kis lengésekkel stagnál) így sajnos az aktívak kárára és párhuzamosan a nyugdíjasok javára fog minden elmozdulni, az ország meg csődbe menni. Pártoktól függetlenül. Nem vigasz ez, de ezzel nem csak Hunnia küzd: az összes fejlett ország égető gondja ez, és megoldást még sehol nem sikerült találni. (Már az Európában legbőkezűbb, francia családtámogatási rendszer sem képes növekvő születésszámot generálni)
Ennek mintegy "I-re pontja" az a sajnálatos tény, hogy a jövedelmi piramisunkból eltűnt (pontosabban ki sem alakult a rendszerváltás óta) a középosztály. (A piramis alak helyett körte alakú a jövedelmi eloszlás.)
Közmunka:
Létszámot tekintve, adott arány felett (aktívakhoz képest) gazdaságromboló hatású, mert az olcsó és állami pénzből operáló közmunkás minden esetben egy (vagy több!) aktív elől veszi el az adott munkát. Németo.-ban és Hollandiában is van egy felső határ %-ban megállapítva, pont ezért. A legtöbb országban egyáltalán nincs is ilyen intézmény, illetve csak a büntetés/végrehajtásban, éppen fentiek miatt. (Róna Péter, aki a "vörös" kormányok leghangosabb kritikusa volt, mondta egy tv-s kerekasztali beszélgetésben, hogy már most (2012) is több a közmunkás, mint amennyi még nem káros a gazdaságra.)
Konkrét eseteket tudok a városomból visszaélésekre (alkalmazottak tömeges elbocsátása, majd közmunkásként dolgoztatásuk!) volt feljelentés is, de az adott cégek "érinthetetlenek" a kapcsolataik miatt. Az elhíresült, takarítócéges "balhé" csak jéghegy csúcsa.
Magát az ötletet nagyon helyes tartottam annak idején, de a kivitelezés elvette a kedvem. Bizonyos vagyok abban, hogy a minden ésszerű határt bőven meghaladó mértékű közmunkás létszám tényleg csak a statisztikák miatt van. Ráadásul, a közmunkások "hatékonysága" a nulla felé konvergál.
Persze látható a kormány igyekezete is: el akarja valahová -legalább ideiglenesen- "rejteni" ezt a többségében képzetlen, iskolázatlan tömeget.
Idézet az 1997. évi LXXXII. törvényből (Ez az érvényes most is, a még működő pénztárakra)
"(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amely az e törvényben foglaltak szerint örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni."
Tehát: a számlán levő összeg -és maga a számla is- a pénztártag tulajdona. Minden más állítás -jelenjen meg bárhol is- alaptalan. A manyup nagy előnye, hogy ösztönöz a minél nagyobb befizetésre, mert a levont nyugdíjjárulék egy része ment a saját számlára, ergo: minél több volt a járulék összege, annál több pénz ment a saját számlára is. (Aki azért hagyta a közös kalapba terelni a manyup pénzét, mert az "állami a tuti" az nagyon fog csodálkozni.)
Egyébként nem a manyup befizetések hiányozt/nak a nyugdíjkasszából, hanem szimplán kevés az érdemi mértékű járulékot termelő aktív és az azóta sem változott érdemben.
Egyéni nyugdíjszámla:
Szerintem soha nem lesz. Az állam ugyanis nagyon ellenérdekelt ebben, mert ez a konkrétan forintosított összeg egy érvényesíthető követelés lenne az állammal szemben, tehát gyakorlatilag megszűnne a "mindent elfedő/elnyelő nagy közös kalap" szisztéma, ami a mindenkori kormányok legkedvencebb jogi státusza.
A nyugdíjkassza fenntarthatóságáról értelmetlen minden vita, mert ez a kérdés végleg a 70-es években dőlt el, akkor, a családokban, az addigi 3...5 helyett 1...2 gyerek született: itt ugyanis megszakadt a reprodukciós folyamat. Tessék barátkozni azzal a gondolattal, hogy ki fog halni Magyarország.
Gazdasági oldalról nézve: Hamarosan (hiába a korhatár tologatások) tömegesen vonul nyugdíjba az egyik legnagyobb létszámú létszámú generáció és akkor sakk-matt lesz a nyugdíjkasszának. Tekintve, hogy nyugdíjasok a leghomogénebb és legkönnyebben "megvehető" szavazóbázis és egyre többen lesznek (miközben az aktívak száma kis lengésekkel stagnál) így sajnos az aktívak kárára és párhuzamosan a nyugdíjasok javára fog minden elmozdulni, az ország meg csődbe menni. Pártoktól függetlenül. Nem vigasz ez, de ezzel nem csak Hunnia küzd: az összes fejlett ország égető gondja ez, és megoldást még sehol nem sikerült találni. (Már az Európában legbőkezűbb, francia családtámogatási rendszer sem képes növekvő születésszámot generálni)
Ennek mintegy "I-re pontja" az a sajnálatos tény, hogy a jövedelmi piramisunkból eltűnt (pontosabban ki sem alakult a rendszerváltás óta) a középosztály. (A piramis alak helyett körte alakú a jövedelmi eloszlás.)
Közmunka:
Létszámot tekintve, adott arány felett (aktívakhoz képest) gazdaságromboló hatású, mert az olcsó és állami pénzből operáló közmunkás minden esetben egy (vagy több!) aktív elől veszi el az adott munkát. Németo.-ban és Hollandiában is van egy felső határ %-ban megállapítva, pont ezért. A legtöbb országban egyáltalán nincs is ilyen intézmény, illetve csak a büntetés/végrehajtásban, éppen fentiek miatt. (Róna Péter, aki a "vörös" kormányok leghangosabb kritikusa volt, mondta egy tv-s kerekasztali beszélgetésben, hogy már most (2012) is több a közmunkás, mint amennyi még nem káros a gazdaságra.)
Konkrét eseteket tudok a városomból visszaélésekre (alkalmazottak tömeges elbocsátása, majd közmunkásként dolgoztatásuk!) volt feljelentés is, de az adott cégek "érinthetetlenek" a kapcsolataik miatt. Az elhíresült, takarítócéges "balhé" csak jéghegy csúcsa.
Magát az ötletet nagyon helyes tartottam annak idején, de a kivitelezés elvette a kedvem. Bizonyos vagyok abban, hogy a minden ésszerű határt bőven meghaladó mértékű közmunkás létszám tényleg csak a statisztikák miatt van. Ráadásul, a közmunkások "hatékonysága" a nulla felé konvergál.
Persze látható a kormány igyekezete is: el akarja valahová -legalább ideiglenesen- "rejteni" ezt a többségében képzetlen, iskolázatlan tömeget.
Rádió: Blaupunkt "Malaga" CD36
Ant 1: "Tripleg"; Ant 2: K/NY-i látóterű H pol. dipól
Koax: RG6/SAT
Ant 1: "Tripleg"; Ant 2: K/NY-i látóterű H pol. dipól
Koax: RG6/SAT
