Akkor szépen sorban:
Picit eltérő fogalmaink vannak a kockaságról, de ezt ne firtassuk. Egyébként nem a honlap szépsége a lényeg egy zenei rádiónál, arra próbáltam/-tunk utalni. Egy rádiós site-on legyen fenn egy önjellemzés, a műsorrend, pár szó a műsorokról, műsorvezetőkről, egy-két hír és útinform, a rádió elérhetőségei, meg valami csík, hogy épp mi szól. Ha van, akkor online hallgatási lehetőség, archívum, tracklisták. Egyébként lehet akármilyen szép, csak vakításra jó. Az internetre elsősorban információért járunk, nem gyönyörködni a website-ok design-ján.
Ezt a mutyizás dolgot meg fejezzétek be. a) unalmas b) akár igazatok van, akár nem, ha 10x leírjátok, se változik meg semmi
(csak az én agyam kezd füstölni lassan)
Hallgatgatom a palylistet. Egyelőre még csak kb. a 20%-ánál járok (a gördítősáv alapján), de nekem ez így picit lassú eddig. Otthoni hallgatásra oké lenne, esténként vagy reggel, de szerintem a Neo-nál ez nem működne. (De legalább hű lenne a nevéhez, ilyet ugyanis nem csinált még senki tudtommal, legalábbis Magyarországon). Azért azt ne felejtsük el, hogy - hiba vagy nem, de - 15-49-ben gondolkodnak. A Petőfire talán jó lenne- részben -, de nem ennyire vegyesen.
Mint említettem, az egyik hallgató szerint Magyarország rádiói: Juventus, Sláger, Bumeráng..

Szóval az emberek jó részének mindegy, csak "pörgős", meg "összességében jó" legyen háttér-hallgatni. Tehát kapásból kiesnek a német nyelvű számok, a durvább rock trackek, rave, happy hardcore meg egyéb "elfajult" zenék. Az emberek szeretnek olyan zenét hallgatni, amit ismernek. A szokás hatalma. Van vonzóereje az újdonságoknak is, csak apránként kell adagolni a régiek közé, és csak olyan stílusból, ami eleve ismerős nekik. Engem zavarnak az ismétlések, szóval én örülnék neki, ha 3 naponta lenne ismétlődés legrosszabb esetben, de ez szerintem a legtöbb rádiónál nem érdek vagy kivitelezhetetlen. Lehet itt jönni a nemzetközi trendekkel egy rádió kialakítását tekintve, meg hogy a mittudoménmelyik országban így csinálják, meg úgy csinálják, megezmilyenjó, megazmilyenjó, de jó lenne végre tudomásul venni, hogy ez itt Magyarország. Az emberek és a kultúrák, szokások minden országban különbözőek. A fiatalabbak nyitottabbak az újdonságokra, de inkább csak azokra, amik olyan stílusúak, amit szeretnek, illetve megszoktak. Úgy 30 éves korig kb. Utána inkább azokat a zenéket preferálják az emberek, amiken ők nevelkedtek. Ez mindenkinél olyan 15-20 éves intervallum. A nők azok, akiknek általában tökmindegy, mit ír ki a rádió, a férfiak tekergetnek inkább, én úgy vettem észre, abból, amit elmondtak. Főleg az úgymond "egyszerűbb emberek" - nem negatív értelemben persze. Azok, akik reggel felkelnek, elmennek dolgozni és/vagy beviszik a gyereket az iskolába/óvodába, munkába menet meghallgatják a híreket - drágul-e a benzin, esik-e ma meg holnap, melyik út áll, mint a gerely -, meghallgatják a "vicces műsort". Ha beérnek dolgozni, akkor meg úgyse figyelik, hogy mi szól, csak teljen az idő. Hazafelé meg ugyanúgy út közben hallgatják. Otthon a legtöbben TV-t néznek, a többieknek viszont jól jöhet pár műsor. Az éjszakásoknak meg tessék ütemesebb zenét játszani, mert az egy csúnya időszak, főleg úgy hajnal 2-től.
Visszatérve a listára: ezzel pénzt nem lehet keresni. Túl vegyes, túl lassú, és felét sem ismerem. Ha gépről hallgatom, nem igazán zavar, de rádióba.. köszönöm, nem kérem. Nem egyszerű felépíteni egy rádiót, értem én. De ha valami bevált recept (lásd Sláger, Danubius, Juventus arculatai), azon nem szabad 180°-ot fordítani, főleg hogy a hallgatók fele morgolódik, hogy "már a rádiónkat is elveszik". Inkább megtartani az elődök stílusát és lassan formálni. De erről már írtam párszor. Nem könnyű sok embernek megfelelni, tény, de el kell dönteni, hogy kinek csinálják a rádiót. Ha úgymond "mindenkinek", és pénzt is kéne, hogy hozzon, akkor nem szabad kísérletezni, mert lejáratják magukat, a rossz emlék pedig tartósabb, mint a jó. Ha csak örömrádióznának, akkor kisköz. (Feltéve, hogy találnak maguknak olyan kisközösséget, ami az ORTT - vagy mit tudom én, mi az most már - szerint is az, és létezik..

) A hallgató rugalmatlan, tudomásul kell venni.
A digitális átállás-dologról pedig annyit, hogy nem kis közfelháborodást fog eredményezni, ha sutty, lekapcsolják az analógot. Hacsak nem sikerül kellőképp belemagyarázni az emberek agyába, hogy nekik ez jó, és nem kezdenek el tömegesen új rádiót venni. Jó, több állomás "fér el", de vajon lesz rá igény? 10 millióan vagyunk ebben az országban. Van 7 állami rádiónk, és ezzel szemben 2 országos kereskedelmi rádiónk, meg 3-4 (?) nagyobb hálózat. Tény, hogy aránytalan, fordítva lehet, jobb lenne. De vajon elbírna a piac mondjuk 6-7 országos rádiót? Nem biztos. Mondjuk legalább igazi verseny lenne, de nem hinném, hogy a hallgató lenne a nyertes. Talán a hirdetőknek jobb lenne. Mondjuk abból is jönne be pénz, ha az esetleges plusz szolgáltatásokért pénzt kérnének. Nem vagyok túl tájékozott ez ügyben, de ha jól sejtem, akkor búcsút mondhatunk a "sercegve még pont bejön"-típusú adás-vadászatnak, amit sajnálnék. Ha viszont az eddigi analóg frekvenciákat kiadnák "játszadozni" azoknak, akik hobbiból akarnak rádiót csinálni (lásd kisköz és társai), akkor lenne igazán csak érdekes a dolog. Kíváncsi vagyok, mi sülne ki ebből. Gazdaságilag tutira nem érné meg. (Vagy legalábbis úgyis azt mondanák, hogy azért..

) Én a tematikus, illetve az egységes, "összességében jól" típusú (formátum?) rádiók híve vagyok egyébként. És visszasírom a '90-es éveket, amikor még olyan volt, mintha a hallgatóknak szólna a rádió. Lehet, hogy akkor se úgy volt, nem tudom, de akkor még azért hallgattam rádiót, mert tetszett a műsor. Most meg legtöbbször azért, hogy ne aludjak el a vonaton.. Otthon meg csak akkor, ha lusta vagyok playlistet válogatni a Winampba. (Van kivétel.)
Elnézést, hogy hosszú lett.