RADIOSITE Fórum

  • Helyi, körzeti közösségi rádiók

 #6245  Szerző: Pasa
 
mg írta:A médiatörvénynek a következők szerint kellene megkülönböztetni a rádiókat:
1) kereskedelmi - gazdasági haszonszerzés céljából működő rádió;
2) közszolgálati - állami, önkormányzati, egyházi fenntartású rádió;
3) közösségi - az előbb említett alappillérek szigorú és következetes betartatása mellett működő, meghatározott céllal létrejövő, civil szervezeti működtetésű (nem magánszemély, nem bt., nem kft.)
Én meg ehhez még hozzátennék egy 4. kategóriát, nevezzük "hobbi rádió"-nak. Vannak magánszemélyek, akik kedvtelésből rádióznának. Nekik lehetne 1 wattot engedélyezni a többi rádió zavarása nélkül, szigorúan előírva, hogy mi hangozhat el és mi nem. Ehhez hasonló működött Olaszországban, csak ott túl nagy volt a liberalizmus (és emiatt az éteri káosz), mert elég volt bejelenteni, engedélyeztetni nem kellett. Itt ezeket a "mikroadókat" is természetesen kontrollálná az NHH és az ORTT.
 #6228  Szerző: LuciFerko
 
punkműsor, drum&bass nincs sehol sem 8-)
 #6227  Szerző: mg
 
LuciFerko írta:azért van miből válogatni:D
és még így is lehetnek kielégítetlen igények, nem? :)
 #6226  Szerző: LuciFerko
 
fehérváron:

92.3 MR1
99.2 VÖRÖSMARTY
94.5 FEHÉRVÁR
101.8 RÁDIÓ 1
97.1 YO RÁDIÓ
és a kisközök:

87.8 RÁDIÓ SANSZ (0,4W)
88.9 MUZIK RÁDIÓ (1W)
97.5 SULINFÓ RÁDIÓ (0,6W)
102.9 FEZEN RÁDIÓ (1W)

azért van miből válogatni:D sajnos a sulinfó eléggé döglődik a Muzikon meg csak diumdisu zene megy szünet nélkül egész nap. a Rádió Sansz (vallási) és a FeZen rádió van a legjobban összerakva. Utóbbi rockadó.
 #6225  Szerző: mg
 
vakeger írta:MG.

Hajdu Bihar

Szabolcs szatmár

Budapest

soroljam még?
Azt viszont, hogy Szegeden két helyi és két országos kereskedelmi rádió, három és egynegyed közszolgálati (az MR6 az olyan, mintha nem is lenne) meg két kisközösségi működik, még nem nevezném túlkínálatnak. Kereskedelmiből mondjuk mivel mind a négy általános jellegű, ezért esetleg belépő újabb versenyzőknél már csak a tematizálódást látnám járható útnak.
De amúgy a Danubiust meg a Slágert érzem legfeleslegesebbnek, semmi olyan dolgot nem tudnak nyújtani, amit helyi ne tudna (legfeljebb a Boros meg a Bochkor, akiknek azért mégiscsak sikerült felépíteni magukat, még ha én hallgatni se bírom :))
 #6224  Szerző: vakeger
 
MG.

Hajdu Bihar

Szabolcs szatmár

Budapest

soroljam még?

Abban egyetértek, hogy a kereskedelmieknek küzdeni kell a hallgatókért. Kivéve a pénzmosó cégeknek.
Ebből is van pár.

Tényleg mentem! Szép napot
 #6223  Szerző: mg
 
A közösségi rádiók meg nem tartoznak a kereskedelmiek piaci körébe, lévén nincs átfedés a hallgatótáboraik közt.
Azt meg mondom mégegyszer, válasszuk le erről, akik a jelenlegi helyzetben kisközösséginek hívott frekvenciákkal ügyeskednek.
 #6222  Szerző: vakeger
 
MG!

Egyetértek!
 #6221  Szerző: mg
 
vakeger írta:De ha nem látja át senki azt, hogy ezt a rohadt rádiós szektort nem azzal lehet rendbe tenni, hogy mégtöbb frekvenciának adnak helyet az éterben a kb 300 % -os tulkínálat miatt hanem drasztikus lépésekkel, fájdalmasan bár de leötödölik a frekiket akkor nincs miről beszélni.
Ez hülyeség, hol van túlkínálat? Legfeljebb Budapesten.
Meg most voltaképpen mi a gond? Az, hogy a kereskedelmi rádióknak igenis meg kell küzdeniük a hallgatókért és ezáltal a haszonért? Piaci versenynek hívják.
 #6220  Szerző: mg
 
Obladioblada írta:Ha visszaolvasod az előzményeket rá fogsz jönni, hogy alapvetően nem ezzel van a bajom, hanem a magyar gyakorlattal, mely arra irányul, hogy csináljunk kisközt, mert azt ad az ortt, mást nem. És ha már megvan úgyis azt csinálunk rajta amit akarunk. Az esetek 90%-ában pedig ezek nem jól sülnek el. Ezért nincs rájuk szükség a magyar piacon. Szerintem.
Értem. A probléma sokrétű.

Egyrészt kisközfrekihez volt könnyű épp hozzájutni, ezért valóban voltak, akik elkezdtek rajta balfaszkodni. A kisközfrekire vonatkozó megkötések inkább formaiak, mint elviek, és ezt ki is használták. Szól a zene, elnyögik a bulvárhíreket, meg kívánságműsor, amiben egy óra alatt kérnek hárman, oszt kész. Van egy vezető meg egy-kettő-három-négy munkatárs, akik csak úgy rádiózgatnak bele a semmibe, családnak, barátoknak. Gondolom, ezzel van bajod, ez tényleg fölösleges is.

Másrészt Magyarországon helyileg behatárolható szubkulturális és/vagy társadalmi közösségek településeken belül gyakorlatilag nem léteznek, a legkisebb egység maga a település. Ezzel szemben még falvakra is ki bírtak osztani olyan teljesítményeket, ami nem szórja be az egész falut.

A kisközösségi rádiózás ebből a szempontból bukta, az alapelképzelés szerint nem működik. A létrejötte oda nyúlik vissza, hogy előtte a már működő közösségi rádiók (pl. Civil, Szóla, Tilos) és civil szervezetek tépték az ORTT fülét, hogy hogyan lehetne megvalósítani, hogy az éterben a civilek is jobban jelen lehessenek, tehát több, gazdasági érdekektől és az államtól/önkormányzattól független rádió lehessen. Erre találta ki az ORTT, hogy lenyugtassa őket, hogy 1 wattokat adogat, úgyse nagyon lehet vele mit kezdeni. Aztán ráhúzta ezt a kisközösségi jelzőt, hogy legyen megmagyarázva, miért csak ekkora. Akik civil közösségi rádiót akartak csinálni, erre nyílott lehetőségük, ilyen frekit pályáztak; és rácsaptak azok is, akik csak úgy rádiózgatnának, esetleg azt hiszik, megélnek belőle.

A megoldás ilyen szempontból valóban nem a kisközösségi rádiózás fenntartása, hanem szemléletváltás lenne. A médiatörvényben meg kellene jelennie a közösségi rádió fogalmának. Aminek alappillére még egyszer, hogy gazdasági érdekektől, államtól, önkormányzattól, politikai pártoktól, stb. független, továbbá a szervezeten belüli döntéshozatal demokratikus. Az általad említett 90% (nem tudom egyébként, mennyi, nem ismerhetem mind a hetvenet, ugyanakkor találkozok én is jó és rossz példákkal) rendszerint itt bassza el, vagy ott, hogy csak úgy rádiózgatnának, de igazán nincs tartalom, amit szeretnének a hallgatók elé vinni.

A médiatörvénynek a következők szerint kellene megkülönböztetni a rádiókat:
1) kereskedelmi - gazdasági haszonszerzés céljából működő rádió;
2) közszolgálati - állami, önkormányzati, egyházi fenntartású rádió;
3) közösségi - az előbb említett alappillérek szigorú és következetes betartatása mellett működő, meghatározott céllal létrejövő, civil szervezeti működtetésű (nem magánszemély, nem bt., nem kft.)

A kisközösségi rádiózást elfelejteni, a közösségi rádióknak olyan frekvenciát adni, amivel a kitűzött cél megvalósulhat. Pl. a kereskedelmiekéhez hasonló teljesítményű frekvenciát felesleges kiadni, nem kell 30-40 km-re elszórnia, Szegeden nekünk pl. 10 W is elegendő lehet ahhoz, hogy aki akarja, megtalálhassa.
Aki pedig kereskedelmizni akar, én úgy gondolom, hogy annak is lenne még lehetősége, rengeteg üres freki van, azt is lehetne ésszerűbben osztani (pl. Szegeden vannak az 1 W-os kisközösségi adók, utánuk meg a legkisebb 1 KW-os, közte meg semmi), de ebbe már nem megyek bele, mert engem nem érint. :)
  • 1
  • 152
  • 153
  • 154
  • 155
  • 156
  • 164