Obladioblada írta:Ha visszaolvasod az előzményeket rá fogsz jönni, hogy alapvetően nem ezzel van a bajom, hanem a magyar gyakorlattal, mely arra irányul, hogy csináljunk kisközt, mert azt ad az ortt, mást nem. És ha már megvan úgyis azt csinálunk rajta amit akarunk. Az esetek 90%-ában pedig ezek nem jól sülnek el. Ezért nincs rájuk szükség a magyar piacon. Szerintem.
Értem. A probléma sokrétű.
Egyrészt kisközfrekihez volt könnyű épp hozzájutni, ezért valóban voltak, akik elkezdtek rajta balfaszkodni. A kisközfrekire vonatkozó megkötések inkább formaiak, mint elviek, és ezt ki is használták. Szól a zene, elnyögik a bulvárhíreket, meg kívánságműsor, amiben egy óra alatt kérnek hárman, oszt kész. Van egy vezető meg egy-kettő-három-négy munkatárs, akik csak úgy rádiózgatnak bele a semmibe, családnak, barátoknak. Gondolom, ezzel van bajod, ez tényleg fölösleges is.
Másrészt Magyarországon helyileg behatárolható szubkulturális és/vagy társadalmi közösségek településeken belül gyakorlatilag nem léteznek, a legkisebb egység maga a település. Ezzel szemben még falvakra is ki bírtak osztani olyan teljesítményeket, ami nem szórja be az egész falut.
A kisközösségi rádiózás ebből a szempontból bukta, az alapelképzelés szerint nem működik. A létrejötte oda nyúlik vissza, hogy előtte a már működő közösségi rádiók (pl. Civil, Szóla, Tilos) és civil szervezetek tépték az ORTT fülét, hogy hogyan lehetne megvalósítani, hogy az éterben a civilek is jobban jelen lehessenek, tehát több, gazdasági érdekektől és az államtól/önkormányzattól független rádió lehessen. Erre találta ki az ORTT, hogy lenyugtassa őket, hogy 1 wattokat adogat, úgyse nagyon lehet vele mit kezdeni. Aztán ráhúzta ezt a kisközösségi jelzőt, hogy legyen megmagyarázva, miért csak ekkora. Akik civil közösségi rádiót akartak csinálni, erre nyílott lehetőségük, ilyen frekit pályáztak; és rácsaptak azok is, akik csak úgy rádiózgatnának, esetleg azt hiszik, megélnek belőle.
A megoldás ilyen szempontból valóban nem a kisközösségi rádiózás fenntartása, hanem szemléletváltás lenne. A médiatörvényben meg kellene jelennie a közösségi rádió fogalmának. Aminek alappillére még egyszer, hogy gazdasági érdekektől, államtól, önkormányzattól, politikai pártoktól, stb. független, továbbá a szervezeten belüli döntéshozatal demokratikus. Az általad említett 90% (nem tudom egyébként, mennyi, nem ismerhetem mind a hetvenet, ugyanakkor találkozok én is jó és rossz példákkal) rendszerint itt bassza el, vagy ott, hogy csak úgy rádiózgatnának, de igazán nincs tartalom, amit szeretnének a hallgatók elé vinni.
A médiatörvénynek a következők szerint kellene megkülönböztetni a rádiókat:
1) kereskedelmi - gazdasági haszonszerzés céljából működő rádió;
2) közszolgálati - állami, önkormányzati, egyházi fenntartású rádió;
3) közösségi - az előbb említett alappillérek szigorú és következetes betartatása mellett működő, meghatározott céllal létrejövő, civil szervezeti működtetésű (nem magánszemély, nem bt., nem kft.)
A kisközösségi rádiózást elfelejteni, a közösségi rádióknak olyan frekvenciát adni, amivel a kitűzött cél megvalósulhat. Pl. a kereskedelmiekéhez hasonló teljesítményű frekvenciát felesleges kiadni, nem kell 30-40 km-re elszórnia, Szegeden nekünk pl. 10 W is elegendő lehet ahhoz, hogy aki akarja, megtalálhassa.
Aki pedig kereskedelmizni akar, én úgy gondolom, hogy annak is lenne még lehetősége, rengeteg üres freki van, azt is lehetne ésszerűbben osztani (pl. Szegeden vannak az 1 W-os kisközösségi adók, utánuk meg a legkisebb 1 KW-os, közte meg semmi), de ebbe már nem megyek bele, mert engem nem érint.
