Tény, hogy a helyesírás nem szerepel a pályázat értékelési szempontjai között, inkább igényességet tükröz. Komoly pályázó nem engedheti meg magának, hogy ilyet adjon ki a kezéből, az a minimum, hogy lektoráltatja valakivel. Ha ezt nem képes megtenni, a pályázatban szereplő adatok pontosságára gondolhatjuk, hogy jobban adott? Ráadásul itt a médiáról van szó, ahol azért a megfelelő helyesírásnak alapkövetelménynek kellene lennie mindenki számára, aki ezzel foglalkozik. A legnagyobb baj, hogy ezek szerint lehet úgy kereskedelmi rádió indítására pályázni, hogy semmilyen terv sincs adatokkal alátámasztva, a lehetséges stratégiai partnereket még meg sem keresték és a nevüket sem tudják leírni, nemhogy szándéknyilatkozatot csatolnának. Esetleg kereskedelmi rádiós pályázatok feltételéül lehetne szabni, hogy a pályázó végezzen piackutatást, aminek részletes leírását csatolja a pályázathoz, és bármilyen partneri együttműködésről esik szó, csatoljon szándéknyilatkozatot, hogy valamivel komolyabb legyen, mint "Az én rádióm" című hatodik osztályos fogalmazás.
Zoey írta:Azért ez tényleg nevetséges. Ezzel az erővel akár egy alsó tagozatos diák is írhatta volna azt a pályázatot, de lehet, ennyi hibát még ő sem vétett volna. Ez nagyon gáz, milyen világ ez, ha akárki, akármilyen tudással és intelligenciával csinálhat ilyen komoly dolgokat? Ja, és valóban jó kérdés, ezt miért nem veszi figyelbe a Médiahatóság, ha nem is mínuszpontokkal, de valahogy máshogy? Nem gondolják, hogy egy komolytalan pályázóval állnak szembe, aki álmodott egy nagyot, leírta papírra (tele helyesírási hibával), de talán még maga sem gondolta komolyan?! Nem, úgy tűnik, az NMHH erre nem is gondolt, olyannyira nem, hogy "csak azért se" alapon egy ilyen pályázatot hoztak ki győztesnek (amiben ráadásul mint tudjuk, nem csak stilisztikai hibák voltak)... Nem is tudom, melyiküknek gratuláljak jobban...Na ezek után nemsokára publikálom a vesztes kisközösségi pályázatomat, csak átírom a rádió nevét, meg a műsor címeket (lop-stop
