Szerintem ahhoz képest, hogy a héten Retro Top 1000 megy, kicsit túl sok szó esik nevekről, brandekről, és annál kevesebb a tartalomról. Ha már előjött a Petőfi, azt a rádiót átnevezni számomra kb. annyi logikával bír, mint visszanevezni a Bartók Rádiót 3. Műsorrá. Egy átlagos rádióhallgató számára - és nekem is - kb. huszadrangú fontosságúak a nevek, a "brand", jelentsen ez akármit. Én nem vagyok marketinges, engem ez nem érdekel, az viszont annál inkább, hogy egy rádió ne legyen unalmas, menjenek benne zenei szerkesztői elfogultság nélkül különböző trendi vagy ha retro, akkor odavaló műfajok, és érezzem, hogy hozzám is szól. Ma például végighallgattam a listát, jó része a Juventusos, Danubiusos időkből agyonjátszott (de azért javarészt nem rossz) nóta volt, amikor viszont belecsempésztek AC/DC-t vagy ZZ Top-ot, arra felkaptam a fejem, és volt egy olyan gondolatom, hogy ez a rádió nekem is szól. A Petőfit nem fogom napközben hallgatni, mert az még ilyen szinten se bevállalós, és ott várhatom évekig, hogy ilyesfajta meglepetés érjen. Tetszik, nem tetszik, vitába kell szállnom azzal is, hogy túl sok lenne a rockzene a retron. Egyáltalán nem sok, még magyar viszonylatban is teljesen megfelelő az arány. Tudomásul kellene venni, vagy legalábbis tudni, hogy a 70-es, 80-as évek és a 90-es évek első felében meghatározó műfaj volt a rock, akkor pedig hogy a fenébe ne játszana egy retro zenékre specializálódott rádió rockzenét (is). Ha bekapcsolok egy amerikai retro rádiót, ott háromszor ennyi rockzene lemegy, idehaza azért ne tartsunk már ott, hogy még ezt a kevés is rockot is sokalljuk abban a három évtizedben, amikor a legnagyobb rockzenekarok végigtarolták a világot.